25 dolog, amit soha ne mondj depresszióval, vagy szorongással küszködőknek
19. „Próbálj pozitívan gondolkodni!”
Lehet meglepő, de sokan vagyunk, akik egyébként pozitívak, tudatosak, és jókedvűek vagyunk. Mindannyian birtokában vagyunk egy egészséges személyiségnek, ami ott bujkál a szövet résein keresztül néha megcsillanva, és aminek a felszínen tartásáért minden nap vérrel és verejtékkel küzdünk.
20. „Hagyd abba a sajnálkozást. Foglald el magad, akkor nem lesz időd ilyesmire.”
Nem tudomást venni a betegségünkről, semmibe venni, ledegradálni, viccet csinálni belőle csak téged minősít, ránk csak akkor van hatással, ha nap mint nap közvetlenül ennek a meg nem értésnek vagyunk kitéve, mondjuk fiatalon a szüleinktől. Ezért nagyon fontos megérteni, hogy mivel is küzdenek a szeretteink.
21. „Mozogj többet!”
Léteznek olyan olimpikonok, akik depressziósak. Az egészségünkhöz mindenképp szükséges a testmozgás, és mentális állapottól függetlenül remek érzés egy óra izzadás és egy zuhany után rugalmas léptekkel folytatni a napot, de semmi összefüggés nincs a kettő között.
22. „Tudom, hogy mit érzel.”
Még akkor is, ha valamilyen csoda folytán ugyanolyan lefolyással és tünetekkel éltünk volna együtt, akkor sem tudnád. Mindenki máshogy éli meg a betegségét, és ez a mondat csak azt a célt szolgálja, hogy rólad kezdjünk el beszélni, minket a sarokba állítva.
23. „Jobban vagy már?”
Nincs idővonalunk ilyesmire, valószínűleg életünk végéig ezzel fogunk küzdeni, néha jobb lesz, néha rosszabb. Ez nem egy nyári nátha, ami egyszer csak elmúlik. A türelmetlenség - törődésnek álcázva – csak azt fogja eredményezni, hogy elkezdünk hazudni, és egy műmosoly mellett azt mondjuk, hogy „Persze.” Nem akarunk panaszkodni, vagy túl sok lenni.
24. „Meg kell tanulnod együtt élni ezzel.”
Tudjuk. Minden nap megtanuljuk ezt a leckét.
25. „Talán segítene, ha nem sajnáltatnád magad.”
Mentális zavarral küszködőknek a segítségkérés, és a téma felhozása a lehető legnehezebb dolog, ami csak történet. Ha beszélünk róla, akkor valódivá válik. Ha mások is megtudják, akkor máshogy fognak ránk nézni. Nem sajnáltatjuk magunkat, egyszerűen segítségre van szükségünk, mert egyedül nem megy.
Mi az, amit mondanod kéne, ha ezt az egész hosszú listát lehetetlenné tettük számodra? Valóban semmi különöset. Elég ha tudjuk, hogy támogatsz minket, hogy mellettünk vagy. De ha valami egyszerűt keresel, akkor ezek közül bármelyik működik:
- „Nem vagy egyedül, itt vagyok veled.”
- *felhív telefonon és megkérdezi, hogy vagy*
- *felhív telefonon akkor is, ha soha nem jelentkezünk*
- *megölel*
- *meghallgat, bólogat*
- „Hogyan tudnék segíteni?”
- „Nehezen tudom elképzelni, hogy min mész keresztül, de igyekszem.”
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez