A változatosság gyönyörködtet - Izrael
Betlehem és a palesztinok
De ideje elhagynunk az ősi várost, és felfedezni s Szentföld egyéb tájait! Most a Palesztin Autonóm területre utazunk, sokan egy kicsit félelemmel nézik idegenvezetőnket, aki leszáll a buszról, és jó utat kíván nekünk, mondván ő izraeli állampolgár, így nem léphet be a palesztin területre. Mielőtt Izraelbe utaztam, rokonaim igyekeztek lebeszélni az útról. „Hát nem hallottam a rádióban, hogy megint összetűzések vannak arrafele?” Utastársaim is hasonlókat meséltek. Idegenvezetőnk, aki több mint 25 éve Izraelben él elmondja, hogy ez sajnos teljesen általános, pedig Izraelben legtöbben autóbalesetben halnak meg, és merényletben még egy magyar sem vesztette életét. És még egy érdekesség: elmondása szerint Izraelben a legjobb a háború idején, ilyenkor ugyanis megszűnik a belső viszálykodás, az emberek összefognak, segítenek egymásnak. Ilyenkor még az amúgy széthúzó magyar közösség is jobban összetart. Pedig a magyarokat itt nagy becsben tartják, a cionizmus ötlete is egy magyartól származik, Herzl Tivadartól, aki Budapesten született egy Dohány utcai házban. Ott ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítójaként ő tudósított a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust.
Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése1896-ban, amelyben javaslatot tesz, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnan annak idején őket elűzték. Jeruzsálem polgármestere is sokáig magyar volt, a parlamentben és a médiában is sok a magyar, a vezérkari főnök Beni Ganz, a Ganz család sarja, sőt a 2006 óta kómában fekvő egykori miniszterelnök Ariel Saron felesége is magyar származású.
Ami utazásom során leginkább meglepett, az ellenőrzés, a katonai jelenlét hiánya. Izraelben ugyanis a hadi kiadások meghaladják az összes költség 23 %-át. Ilyen magas aránnyal a világon csak Észak Koreában találkozhatunk. Arra számítottam, hogy mindenütt katonákat, ellenőrző pontokat fogok látni, Jeruzsálemben pedig majd állig felfegyverzett rendőröket. De sehol nem láttam több rendőrt, mint mondjuk Budapesten, az utakon sem voltak kordonok, kivéve a Palesztín Autonóm Terület határán. Itt viszont a berlini falra emlékeztető kilenc méteres építmény hirdeti: Izrael nem kér a palesztinokból, azaz az illegális palesztin munkavállalókból. Izraelben ugyanis rengeteg palesztin él és dolgozik, sokan izraeli állampolgárok, akik nem, azok ennek megszerzésére törekszenek. Naponta 50-150 000 ember próbál átszökni a határon, hogy akár egy napra is munkát találjon Izraelben.
Betlehemben egy keresztény-arab idegenvezetőt kapunk, aki elmondja, hogy itt sokkal magasabb az életszínvonal, mint más palesztin területeken, a turizmusnak köszönhetően. Itt komoly turista rendőrség ügyel arra, hogy ne legyenek atrocitások, amelyek megfosztanák a várost a külföldi turisták dollárjaitól. Ma már kevesebb itt a keresztény palesztin, mint a muszlim, és ebből adódnak konfliktusok.
Betlehem nevének kettős jelentése van: a kenyér háza a héber Beit Lehem alapján és a hús háza, az arab Beit Lahm szerint. A világ egyik legrégebben működő temploma található itt, amelyet a legenda szerint Jézus születésének helyén emeltek. Építését Szent Ilona Augusta szorgalmazta 326-ban. Ma is a templom Betlehem leghíresebb látnivalója.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez