A változatosság gyönyörködtet - Izrael
Bibliai történetek a parton
Következő állomásunk Galilea és a környék bibliai helyszínei. A Genezáreti-tó Jeruzsálemtől 157 kilométerre fekszik, felszíne 120 méterrel van a tengerszint alatt. A táj közben megint óriásit változik. Távol már a sivatag, itt mindenfelé zöld domboldalak, banán és zöldség ültetvények. Célunk a vízparti nyaralóhely, Tiberias városa.
A környék a keresztények számára kiemelten fontos helyszín, Jézus prédikációinak és nyolc csodatételének helye. A tó melletti dombon találjuk a híres Hegyi beszéd nyolcszögletű templomot. A mostani templom már a huszadik században épült, mégis nagyon illeszkedik a tájba. Arra, hogy pontosan hol hangzott el a beszéd, több legenda is utal. Az egyik szerint a templom melletti szikla volt ez a helyszín, egy másik verzió szerint Jézus nem is a hegyről beszélt, hanem a hallgatóság volt a hegyen, ő pedig a tóparton állt. Mindenesetre a hely akusztikája különleges, a hegy vonulata egy római-kori amfiteátrumhoz hasonlítható, és a mögötte lévő tó vize felerősíti a hangot. Így optimális volt a hely nagy tömegek előtti hangzatos beszédhez.
A Galileai-tó északi részén Capernaum ókori városába látogatunk, ahol Jézus sokat prédikált. A monda szerint elkísérte tanítványa Péter is, aki innen származott. Capernaum két fő látványossága a gondozott, színpompás kertben található zsinagóga maradványa, és a Szent Péter egykori háza helyén épült modern, kör alakú templom.
Következő bibliai helyszínünk Tabgha, a kenyér-, és halszaporítás helyszíne. A Biblia szerint itt lakatta jól Jézus öt cipóval és két hallal a mintegy 5000 fős tömeget. Két bizánci templomot is építettek ide a IV. és V. században. Ezen a helyen tártak fel 1932-ben egy templomot, ahol Izrael egyik legjobb állapotban megmaradt mozaikpadlóját fedezték fel. Az oltárt képező kövön egy mozaik látható, amely egy kosár cipót és két oldalán két halat ábrázol.
Ókori kikötő és Iszrael modern fővárosa
De most már ideje elszakadnunk az Újszövetségtől és Izrael legmodernebb és legnyüzsgőbb városa Tel Aviv felé indulunk. És itt álljunk meg egy percre: mindig Izraelt mondunk és írunk, pedig az ország nevét helyesen „Iszraelnek” kellene ejteni. Az elnevezés a bibliai esetre, Jákob történetére utal. Isten mondja, hogy te Istennel küzdő vagy, azaz Iszráel. Mivel az ország is egy nagy küzdelemben, háborúban született innen kapta a nevét.
A Földközi-tenger partjait elérve szinte nyári meleg fogad. Ceasarea ókori romjainál megállunk, hogy gyönyörködjünk Heródes római kori kikötővárosának maradványaiban. A múzeum területén érdemes megnézni az ókori város építéséről, és évezredes történelméről készített animációs filmet, melynek segítségével megismerhetjük az egykori kikötővárost.
Végül utam befejezéseként jöjjön az igazi nyüzsgő tengerparti metropolisz: Tel Aviv. A korábban említett, nagykorúvá váló helyi fiatalok első útja idevezet, mindenki idejön az országból bulizni, szórakozni, a fiatalokat mágnesként vonzza a tengerparti város. Tel Aviv a központja Izrael legnagyobb agglomerációjának, a Gush Dannak (Dan blokk), melynek teljes lakossága több mint hárommillió fő. A szűkebb értelemben vett város lakossága mintegy 400 000.
A hosszú homokos tengerparton egymást érik a nagy szállodák, a fövenyen kocogó fiúk, jógázó bácsi és napozó lányok. Miközben a Földközi-tenger hűvös vízében sétálok, nehezen hiszem el, hogy néhány napja még hókupacot fotóztam Jeruzsálemben. Hiába, változatos ország Izrael!
Érdekességek
Felnőtté avatás a Siratófalnál
A zsidó fiúkat 13. születésnapjuk után tekintik felnőttnek, ekkor lesz belőlük bar micva, azaz a törvény fia. A lányok egy évvel korábban, 12. születésnapjuk után válnak bat micvává, a törvény lányává. A szertartás a fiú 13. születésnapját követő szombaton van, aki ezen a napon első alkalommal vesz részt aktívan a zsinagógában tartott szertartáson. A Tórából való felolvasás előtt imát mond, és olvashatja, vagy énekelheti az adott napra előírt Tóra-szakaszt. A Siratófalnál ez igazán nagy ünnep. A kisfiúk összeszedve minden erejüket óriási ezüst Tóratartót cipelnek a téren elhelyezett asztalokhoz, hogy aztán imát mondjanak és felolvassanak belőle. A bar micva szertartásán sok családtag és barát is részt vesz, akik körülállják a „kis felnőttet” és segítenek neki a felnőtté válás legnehezebb pillanataiban. Az ortodox zsidók aránya Izraelben az összlakossághoz képest 23%, Jeruzsálemben azonban ez az arány 60%, és folyamatosan nő, mivel egy ortodox családban átlagosan hét gyerek születik, míg a nem ortodoxoknál az átlag csak 2,5.
Lebegés a sóban
A Holt-tenger vizében nem kell úszni, azaz mozdulatok nélkül is könnyedén a felszínen maradunk. Mintegy tíz percet lebegünk a döbbenetes 33,7 %-os sótartalmú vízben, húsz percnél többet nem is szabad, mert a tó kiszívná a vizet testünkből. Ráadásul a koncentráció évről-évre nő, mert a Jordán-folyóból eredetileg ide ömlő vizet eltérítették, hogy Izrael, Jordánia és Palesztina lakóinak szomját oltsa. A tó vízszintje így évente több mint egy méterrel csökken. Ha ez továbbra is így folytatódik, akkor a tó sós sivataggá változik. Persze ez nem mostanában lesz, mert a tófenék 795 méterrel van a tengerszint alatt. A só egészségügyi hatásait a környékbeli országok, így Izrael és Jordánia is kihasználja, gyönyörű szállodák várják a reumatikus, bőr vagy egyéb kezelésre érkező vendégeket.
Dől az (alma)lé
Izraelben lépten-nyomon gránátalma árusokkal találkozhatunk. Ki a gyümölcsöt, ki pedig a levét kínálja a görög mitológiából, vagy az Ószövetségből is ismert növénynek. A jellegzetes kinézetű, sokmagvú gyümölcs levét régen szőnyegek színezőanyagaként használták. Néhány évvel ezelőtt ismerték fel a gránátalma jótékony hatását különböző egészségügyi problémákra, például rendszeres fogyasztása vérnyomás-, és koleszterincsökkentő. Azóta felment a gyümölcs ára és sokan, akiknek gyümölcsfái parlagon hevertek, ma már az almából élnek, nem is rosszul.
Szigorú szabályok
Bár egy izraeli utazáskor nemcsak kosher ételekkel fogunk találkozni, nem árt tudni, hogy mit is jelentenek a zsidó étkezési törvények. Ezek nagy részét a Tórában találhatjuk meg. A kasrutnak (kóserság) nevezett szabályok pontosan meghatározzák a felhasználható alapanyagokat, a főzés módját és az állat levágásának és feldolgozásának módszereit. A disznó tiltott, azaz tréfa, akárcsak a kagyló. A bárány, a marha, a lazac, a pisztráng és a tőkehal kósernek számít. Minden gyümölcs és zöldség kóser, ezeket változatos tálalásban láthatjuk országszerte.
A zsidók fejfedője
Kipa, vagy kapedli a héber elnevezése a legismertebb zsidó vallási jelképnek. A férfiaknál sapka, a férjezett nőknél kendő viselete a zsinagógában, vagy a temetőben kötelező, amúgy a nem zsidók számára is, például a Siratófalnál Jeruzsálemben. Ez ugyanúgy a tisztelet legelemibb jele, mint a keresztény templomban az ellenkezője. A vallásos zsidók étkezésnél is viselik a sapkát, mivel előtte és utána áldást kell mondaniuk, márpedig Isten nevének említésekor fedett fővel kell lenniük. Az ortodox zsidók állandóan sapkát viselnek, egyesek még úgy is alszanak.
Szöveg és fotók: Almásy Gyula
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez