Amikor a tervezőnek elgurult a gyógyszere
Stadler Stadion
Persze nem kell feltétlenül Afrikába utazni, hogy felesleges sportlétesítményeket találjunk. Elég csak a Hungária körúttól a Megyeri útig utazni (még mielőtt valami fontoskodó futballszerető rám húzná a lepedőt az Üllői út érintésével). Mégis talán a kilencvenes évek vadnyugattípusú kapitalizmusának és a magyar futball haldoklásának egyik jelképe lehetne az ország leghíresebb juhásza által megépített "katlan", a Stadler stadion, avagy az Akasztói stadion. Tudatos vállalkozói befektetésről nem tudunk beszélni, hiszen a stadion befogadóképessége 22.000 fő, Akasztó népessége pedig a község honlapja szerint jelenleg 3641 fő. Ezzel minden bizonnyal a falu lakosságára jut világ legtöbb stadionférőhelye, bár a teljes csatornázottságnak nyilván jobban örülnének. De ne legyünk ennyire provinciálisak és örüljünk a magyar vállalkozói szellem eme nagy teljesítményének.
Pécsi toronyház
Persze Magyarországon nem csak a sport környékéről futhatunk bele értelmetlen épületekbe. A panelépítészet sunyi mélyütéssel vágta haza a hazai építészeti kultúrát, viszont megoldotta a krónikus lakáshiányt, s megteremtve az úgynevezett panelproblémát. Minden magyar nagyváros büszkélkedhet legalább egy panelból készült lakóteleppel (nem összekeverendő a téglás lakótelepelekkel), de emellett Pécs egy sajátos problémával is küzd, ez pedig a toronyház. Az akkoriban még testvéri (értsd: nem vertek agyon minden héten egy magyart) Jugoszláviából importált "technológiával" felépített házról 1990-ben kiderült, hogy szerkezeti hibás, ki kellett üríteni. Azóta üresen áll, legalább akkora fejtörést okozva ezzel a városvezetőknek, mint a Tisztelt Háznak egy törvény összerakása. Nemrégiben megerősítették az épületet, így már nem életveszélyes, de azóta is galambok tanyáznak benne. Számos tulajdonváltást megért már az épület, terveztek ide casinót, meghagyták volna lakóépületnek, de a legépkézlábabb ötlet, hogy kollégiumot hoznak létre benne. Természetesen ez nem lett volna jó üzlet, úgyhogy most ismét egy spanyol befektető a tulajdonos, aki egy több funkcióval rendelkező luxusingatlant tervez ide, ráadásul még a magasságát is megnöveli. Hisszük, ha látjuk.
Négyes metró
Ha felesleges épületekről szólunk, akkor kikerülhetetlen az ország gigaberuházásnak kikiáltott, mindenproblémánkmegoldóésfeltörünk négyes metró megemlítése is. A hetvenes években készült terv szerint a jövendő járat Dél Budát köti össze a belvárossal, illetve Rákospalotával. Ez azért jó, mert a közlekedés szakértőinek nagy része szerint soha nem fog megtérülni a metró, a másik fele viszont a Városházán dolgozik, nekik viszont hivatali kötelességük optimistán nyilatkozni. Persze, ha Vektor visszatér, akkor sem állíthatja le a metrót hisz hamarosan kész (pár évtized és pár százmilliárd múlva). Viszont ha mégis, akkor kell valami újszerű hasznosítási mód. Egy kis tanakodás után, mi kapásból a gombapincére gondoltunk, az eljövendő élelmiszeri válságra gondolva. Természetesen kíváncsiak vagyunk a Ti véleményetekre is, ezért ötleteiteket várjuk az email címünkre. A közjegyző nélküli sorsoláson értékes nyereményeket sorsolunk ki, mint például egy ingyenes tárlatvezetés a Móricz Zsigmond téri Tündében, ahonnan kiváló kilátás nyílik az építkezésre, illetve két, exkluzív belépő egy Demszky Gábor sajtótájékoztatóra.
Liget téri aluljáró
Ne ragadjunk ennyire földhöz, nagy ez az ország, elfér benne még pár igazán nagyívű gondolat, és ennek sajnálatos megvalósítása. Ilyen maga Kőbánya büszkesége, a Liget téri aluljáró. Tervezőjének nevét személyiségi és biztonsági okokból nem közöljük. Mindenesetre biztosak vagyunk benne, hogy nem ez volt munkájának csúcsa. Ezt az aluljárót mindennek lehetett használni, csak annak nem, aminek szánták. Az aluljárás egyik funkciója ugyanis, hogy gyorsan meg tudd közelíteni az túloldalt, esetleg a villamosmegállót. No, éppen ez okozott kibogozhatatlan talányt meg nem nevezett tervezőnknek (nyilván egy Ybl díjas elvtárs), ezért ahova csak lehetett ötletes girbe-gurba kanyarokat tervezett e csodálatos építménybe. Ennek az lett a következménye, hogy a nyolcvanas évektől, a közbiztonság romlásával egyre sűrűbben törték fel az itteni boltokat, üzleteket. Ezt a tulajdonosok megunva, egyszerűen felhagytak az emberfeletti próbálkozással, hogy Kőbányán szolgáltatást nyújtsanak. Azóta teljesen üres az aluljáró. Pontosabban szólva majdnem teljesen üres, hiszen tömve van bűnözővel, hajléktalannal, vagy esetenként kampányidőszakban politikussal és hozzájuk hű újságírókkal. Egyébként, mivel ők kocsival járnak, nem igazán mozgatja meg a fantáziájukat, milyen lehet éjjel, vagy akár nappal a Kőrösi Csoma Sándor út alatt átsettenkedni, azon rimánkodva, hogy mikor szúrják le, erőszakolják meg, vagy próbálják megtéríteni az embert...
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez