Csalódtam – mégis újra akarom
Megérkezel és úgy dobog a szívem, hogy már követni sem tudom. A lélegzetvételem így ülve is olyan, mintha kocognék. Előállsz hát vallomásoddal és egyben kérdéseddel.
Elmondod, hogy most már tudod, nem tudsz nélkülem élni. Életed legrosszabb döntése volt, hogy eldobtál magadtól és ha erre van esély vissza akarod csinálni. Én vagyok az életed és garantálod, hogy soha többé nem történik ilyen. Kezdjük újra.
Azt sem tudom, mit érzek most, kétségeim vannak, még most is dühös vagyok, de úgy szeretném én is újra. Hiszen elhiszem minden szavad, ha igaz, ha nem, mert el akarom hinni.
Most már itt vagy, fogod a kezem, együtt sétálunk az úton szerelmesen. A kétségeim nem váltak köddé, soha nem is fognak, de szeretlek még most is, nélküled semmit sem érnének a napjaim. Te vagy a végzetem, így visszagondolva esélyem sem volt, hogy akkor nemet mondok, hiszen képtelen lettem volna rá. Mi vagyunk a fa és a levelek.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez