Igaz történeteken alapuló filmek

Mélytengeri pokol
A film a Deepwater Horizon nevű fúrótornyon történt 2010-es robbanást, és az azt követő olajömlést mutatja be. A balesetet, amelyben 11-en meghaltak, és 17-en megsérültek, az Egyesült Államok legnagyobb környezeti katasztrófájaként tartják számon.

Viharzóna
Elsőre talán meglepő lehet, de a Viharzóna alapja a tömény valóság. Nem csupán egy átlagos katasztrófafilm, ami csak úgy kipattant valaki agyából, hanem valójában az Andrea Gail nevű halászhajó története. A hajónak nyoma veszett a tengeren, miután hatalmas viharba keveredett 1991-ben.

A boldogság nyomában (Pursuit of Happyness – 2006)
Ezt a filmet neked találták ki, ha azt gondolod, hogy a vásznon látott sikersztorik közül egyik sem valóságos. A Will Smith főszereplésével készült. A boldogság nyomában egy nehézségein kemény munkával túljutó férfiról szól. Ez az ember a valóságban Chris Gardener, aki azóta már sikeres üzletemberként éli mindennapjait.

Hotel Ruanda (Hotel Rwanda – 2004)
Az 1994-es, mintegy 1 millió áldozatot követelő ruandai vérengzések idején életeket mentő szállodavezető történetét dolgozza fel Terry George mozija. A polgárháború kegyetlenségei közepette a háromgyerekes Paul Rusesabagina az általa vezetett hotelben tanyázó hutu katonáktól piáért vásárolja meg az üldözött tuszi honfitársak életét, hogy aztán a szálloda rejtekében biztonságba helyezhesse őket. A barbár mészárlás hírét az utolsó, még el nem vágott telefonvonalon faxolja el az Egyesült Államok elnökének, illetve a tétlenül hunyorgó modern világ vezetőinek. A hős családapának ezernél is több (a film szerint 1268) üldözött köszönheti az életét.

Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind – 2001)
Emlékszik még valaki a Nash-egyensúly elméletére matekóráról? Nem baj. A film e tudás nélkül is érthető. A Nobel-díjas John Forbes Nash élete adta az alapot a fajtársaival meglehetősen távolságtartó viszonyt ápoló matematikust ábrázoló filmhez. A paranoid skizofréniában szenvedő tudóst Russell Crowe alakítja, és bár a film némileg színesíti az amúgy sem unalmas szüzsét, a történet főbb elemei valósak. A skizofrénia nem játék, ahogy a játékelmélet sem. És a szerelem sem. Négy Oscart és ugyanennyi Golden Golbe-ot ért a betegséggel, az emberekkel és saját elméjével viaskodó zseni magával ragadó drámája.

Saját szavak (Freedom Writers – 2007)
A lepukkant középiskolába feketék, ázsiaiak és fehérek bandaháborúiba érkező frissdiplomás, törékeny pillái alól a küldetéstudat dacával okosan tekintő helyes kis tanárnő témája nem kifejezetten eredeti. Talán mert az élet írta, azért ilyen közhelyes. Mindenesetre tényleg ez történt az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolában, és az elvárható csoda sem maradt el: a tanárnő megtalálta az elvetemült, személyiségzavaros, menthetetlen (de persze legbelül angyalian jóravaló) gyerekek lelkéhez vezető ösvényt, és saját szavaikon keresztül elindította őket a megértés, a tudás, és a felemelkedés útján.

A mindenség elmélete (The Theory of Everything, 2014)
A Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, a fiatal és rendkívül tehetséges kozmológus előtt ígéretes karrier áll. Egy napon megismerkedik egy bölcsész lánnyal, Jane Wilde-dal, nem sokkal később azonban élete gyökeresen megváltozik, amikor 21 évesen motoros neuronbetegséget diagnosztizálnak nála. Az orvosok egybehangzó véleménye szerint hamarosan le fog bénulni, életéből mindössze két éve van hátra. Stephen, és Wilde szerelme azonban nem ismer korlátokat, és összeházasodnak. A lány biztatja fiatal férjét, hogy fejezze be a doktorátusát, melyet követően Stephen belevág az idő természetét kutató ambiciózus munkájába. Mindeközben teste egyre szűkebb korlátok közé szorul.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!