Így múlik el lassan a szenvedély
Egy nő pontosan tudja, hogy a teste és a lelke is lehet a fegyvere. Hogyan hat egy nő a férfira? Milyen az, amikor te leszel a gyengéje? Az a pont, amikor tudod, hogy te vagy számára a bizonyosság? És mi történik akkor, amikor mindez megfordul?
Kezdetben, a szemedben jégkirálynő voltam, a nő, akit elérni sosem tudsz igazán, és te ittad a szavaimat. Imádtad a gondolataimat, ahogyan nézted az ajkam mozgását, és én éreztem az enyém vagy. Ezt egy nő érzi. Érzi, hogy minden egyes gondolatoddal rabja lettél az érzésnek. Hogy célra tartó szenvedélyed tárgya én lettem már, de van egy pont, ahol a történet elbukik. Mindig van egy pont, ahol a történet átfordulhat, ahol már nem tudtam a szerepemben maradni, és te lettél az, aki irányít. Hogy hatalmi harc volna-e? Nem hiszem, de elbuktam veled szemben… akkor legalábbis még ezt hittem.
Az ember egy idő után csak azt veszi észre, hogy az érzések belehelyezése után elveszíti önmagát. Persze a taktikus viselkedés mit sem ér. Elveszti azt a pozíciót, amiben kényelmesen és komfortosan, magabiztosan mozgott. Hogy miért? Azért mert nem volt elég stabil, önmagában. Nem voltam én sem elég biztos saját magamban, és abban mennyit érhetek. Gyenge voltam? Talán igen, de nincs értelme már keseregni. Hiába, ezen a ponton az irányítás elcsúszik. Nem számít már a kitartás, a küzdelem, alárendeltem magam, most már tényleg a tiéd voltam, önző, méltatlan és lelketlen módon.
Ott álltam hideg éjszakákon az utcádban, és csak vártalak téged. Vártam, hogy hazaérj az éjszakádból, idegen nők karjai közül. A szemeidbe néztem, alkoholmámoros tekinteteddel és forró szenvedélyeddel estél nekem. Ilyenkor mindennél jobban kellettem. Kellett a testem, kellett a lelkem, hogy a tiéd legyek. Hogy tabuk nélkül, ledöntsd a falaimat, hogy érezd, a tiéd vagyok. Egész éjjel egymáséi voltunk, és én tudtam, hogy újra meg újra elvesztem benned, a szívem hevesen vert, és csak azért könyörögtem magamban, hogy soha ne engedj el… hogy szeress engem, láss még bennem többet. Nézz rám úgy, ahogyan senki másra. Ez többról szól, ugye? Ez nem pusztán csak szenvedély.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez