Így tudlak tisztán szeretni
Bármennyire is szentimentálisan hangzik, ez így van. A tiszta szeretet nincs kierőszakolva, csak szabadon átjár a két szív között és ennyi, de hát kell ennél több? Hajnal van, és én nem tudok aludni. Nem hívlak fel, pedig tudom, megtehetném, de most jó a csend. Barátkozom az érzéssel, hogy milyen is, amikor időt adok mindennek.
Furcsa dolog hazaérkezni. Minden ugyanúgy néz ki. Ugyanolyan az illata. Ugyanúgy érzel. Rájössz, hogy az egyetlen dolog, ami változott, az te magad vagy."
Hagyom, hogy szépen minden a helyére kerüljön, és aztán hagyom, hogy az élet elrendezze a kettőnk dolgát. Így van ez jól, nyugtatom most magam, és nem félek. Nincs már bennem görcs, nincs már bennem menekülés, előled, az érzéseim elől és minden elől. Ostobának is nézhetnek, nem számít, mert az ember attól lesz igazán emberi, hogy engedi az érzéseit kifejezni úgy, ahogyan az természetes módon jön belőle. Nem csak a cukorszirupos boldogság feelinget, hanem azt is, amikor rossz, amikor szomorú és hiányzik neki a másik. Szóval ezzel most megelégszem én, és azt gondolom, csessze meg mindenki, aki ezt nem érti meg.
Aztán átfordulok a másik oldalamra és halkan suttogom bele a hajnalba, hogy: cseszd meg te is, még most is szeretlek!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez