Még nem voltam elég erős hozzád
Nem voltam még elég erős hozzá, hogy érezzem, az igazi erő nem úgy erős, mint az eszét vesztett harcos, hanem mint a mag, ami úgy bukik ki a sziklák alól, hogy valóban gyengéd, és ismeri, tudja, türelemmel fogadja erejét.
De Kedvesem! Hálás vagyok. Köszönöm, hogy a legmélyére taszítottál akaratlanul és hagytad, hogy zuhanjak! A legalján tanítottál meg a feltétel nélküli szeretetre. Azt hiszem, ez az.
Szeretném, ha tudnád, hogy vannak ajtók, amik egyszemélyesek. Csak a te neved van rajta. Nincs másnak, kulcsa, bejárása. Nyitva van. Nyitva lesz. S bár ígérni nem ígérhetek. Várni sem várhatok. De tudd! Van egy ajtód. Bejöhetsz és ki is mehetsz. Az ilyen ajtókon már nincs zár. S ha az idő, a tér, a lelked és az Istenek ide vezetnek, tudni fogjuk, hogyan nyílik. Már nincs mit elrontanunk.
Talán másoknak nem kell, hogy ilyen erejük legyen hozzád. Én nem vagyok ők. És ez a mi történetünk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez