„Néha el kell térni a tervtől, és bátornak kell lenni!”- Interjú Horváth Dórival, a H.R.V.T megálmodójával
Már régóta megmozgat minket a H.R.V.T ruhák vibráló színe, szenvedélyes hullámzása, és a márka játéka a különböző anyagokkal. A brand fiatal tervezőjét Horváth Dórit kerestük meg egy beszélgetésre, aki testvérével együtt a Hajós utcai szalonban fogadott, tele lendülettel és energiával.
Vevőközpontúság, szenvedély és rengeteg munka. Ez a három alkotóelem írja le leginkább, hogy miért is kapott szárnyra a zsenge márka és miért van az, hogy a fiatal lányok úgy rozéznak nyáron a nagy hullámú, színes ruhákban, mintha ez ugyanúgy a városképhez tartozna. Hogy miért vette be olyan elegánsan mind a hazai, mind a külföldi piacot a H.R.V.T. Ez az oka annak, hogy bárki tér be a szalonba, úgy érzi, mintha csak a barátnői adnának tanácsot, hogy melyik ruha passzol leginkább hozzá, és az ok, amiért mindenki kissé magabiztosabban, elégedett mosollyal az arcán távozik az üzletből.
Style: Gyönyörű az üzlet és az elhelyezkedése sem utolsó, ebben az utcában aztán van élet. Mióta vagytok itt, hogy esett erre a választás?
Dóri: 2015 nyár eleje óta vagyunk itt, előtte showroom-ban működött a H.R.V.T. Kigondoltam, hogy üzletet szeretnék nyitni, másnap elmentem sétálni és találtam egy jót, azt gondoltam: „ez túl egyszerűnek tűnik, hol a csapda?” Lelkes voltam és türelmetlen, ott álltunk, hogy aláírjunk a papírokat, majd a tulaj az utolsó pillanatban visszavonta. Öt-hat hónapig nézelődtünk mielőtt megtaláltuk ezt. Három hónap múlva szóltak vissza, szóval azért nem ment olyan egyszerűen. Az a tapasztalat, hogy minden, ami túl egyszerűnek tűnik, az valójában nem az. Rájöttem arra, hogy inkább macerásnak kell lennie, azt hiszem a könnyen talált szerencse nem olyan nagy szerencse, de visszatekintve nagyon örülök, hogy így alakult.
Style: Te is olyan kislány voltál, aki már nagyon hamar elhatározta, hogy divattervező szeretne lenni?
Dóri: Már kislány koromban is meg volt a saját véleményem és elképzelésem, úgy 12-13 éves koromban kezdtem el szétszedni anyukám gardróbját, de soha nem voltak olyan ambícióim, hogy én divattervező leszek, és egyébként nem is gondolom azt, hogy én divattervező vagyok. Inkább csak egy nő, aki rengeteget dolgozik, és olyan ruhatárat készít, amiben jól érzi magát, amit egy ilyen munkastílusban élő kényelmesen tud hordani, csak ezt nagyon sokszorosítva csinálom. Inkább ez az ars poetica. Soha nem nézek egyébként más márkákat, hogy ki mit csinál, én csak a saját kis kertecskémet szépítem.
Stlye: Közgazdászként végeztél, mi volt az a momentum, ami végül mégis a divat világába sodort?
Dóri: Arra gondoltam, hogy egy nagyobb cégnél leszek majd buyer, vagy valami ilyesmi, így jött a külkereskedelem. Csakhogy közben el kezdtem dolgozni stylist asszisztensként az egyetem mellett. Ha az ember fiatal, akkor elég gyakran eljár, kellenek a csinos ruhák. Viszont amik tetszettek, általában horribilis áron voltak. Egy varró néni segített nekem, hogy megálmodott dolgaimat megcsináljam. A barátnőim pedig mindig kérdezgettek, hogy honnan szerzem ezeket, majd hogy nem csinálnék-e nekik is. Egy idő után annyit kellett ezzel foglalkoznom, hogy nem maradt időm a munkára. Akkor úgy gondoltam, hogy mivel élvezem is és szeretem csinálni, szerencsét próbálok. Azt mondtam, hogy egy életem egy halálom és az összes kis spórolt pénzemet feltettem egy lapra, hogy jól van, csináljuk. De még akkor se volt ötlet, hogy HRVT, csak hogy induljunk el ezen az úton. Azóta is itt tartok. Pont úgy érzem magam, mint amikor elkezdtem. Pont ugyanolyan ez az egész, csak a darabszámok változtak meg a helyszín.
Style: Mi az, ami arra ösztökél, hogy folyamatos pörgésben élj, és ne engedd meg magadnak, hogy hátradőlj?
Dóri: Szép az üzlet, de ha lehetne, még szebbet adnék nektek. Minden nap így élünk a kis csapatommal és minden nap kitalálunk valamit, hogy hol lehet még hozzátenni a H.R.V.T- hez. Én mindig látom, hogy lehet javítani, szépíteni, éppen ezért tudom, mennyi mindet kell ahhoz tennem még, hogy napról napra picit jobb legyen ez az egész. Ehhez sok alázat türelem és szerénység kell, így próbálom a mindennapokat csinálni, ez lehet a titok.
Style: Nem csak a divattervezésről van szó, hiszen itt is itt vagy, és ahogy látom a legtöbb Facebook és Instagram fotón is te szerepelsz. Ezzel is azt akarod hangsúlyozni, hogy milyen önazonos a márka?
Dóri: Ez a fotózás úgy van, hogy pont úgy alakult a nyári szezonban, hogy mindenki nyaralt, akik a képen szerepelni szokott, tehát nincs különösebb indoka, hogy én vagyok a fotók nagy részén. Az viszont mindig kérés a fotós felé, hogy ne legyen Photoshop, azt szeretnénk, hogy azt lássák a vevők, ami itt van egy húsvér emberen, hiszen átlagembereknek szól ez az egész.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez