Nem attól haladsz előre, ha összevissza futkosol. Egyenesen haladj!
Hányszor tapasztalom, hogy a hozzám forduló párokat mintha egy láthatatlan, háromméteres rúd választaná el egymástól. Lehetetlen közelebb kerülniük. Csakis a távolságot lebontva érkezhetnek meg egymáshoz. Tudod, az a legszebb benne, hogy akkor is nekivágok a feladatnak, ha nem hisztek benne, hogy sikerülhet. Majd fogtok. Ezt bízd rám…
Sokan nálam jönnek rá, hogy a varázspálcát senki nem vette ki a kezükből. Önként tették le. Van valami, amit nem tudunk. De szerencsére akadnak olyanok, akik igen. Neked egyetlen feladatod van, csakúgy, mint a könyvtárban, megtalálni azt a könyvet, ami a számodra létfontosságú információt tartalmazza. Minden helyzetre van gyógyír. Hidd el, problémád megoldása már akkor rég készen állva várta, hogy megtaláld, mielőtt még megkínált vele az élet. A dolgod annyi, hogy a panaszkodást megoldássá transzformáld.
Nem a véletlen műve az, ami megjelenik az életedben. Te tetted. Ha nem tetszik, amit látsz, kijavítani is te tudod. Lehet, nem egyedül, ezért vagyok, hogy segítsek.
Egy rossz, lélekölő helyzetre nem szabad rászokni, azt mondani, hogy ez már csak ilyen, nem lehet változtatni rajta. Ha kicsit is elcsendesülsz, mit mond a lelked? Menni, vagy maradni akarsz? Tudom, félsz, de csak azért, mert még nem jártál arra. S ha netán mégsem a várt módon alakul minden, még mindig jobb, hogy elindultál, mintha semmit se tennél, hisz lépteid kimozdítanak egy tarthatatlan helyzetből, lehetőséget teremtve az újra. Nem biztos, hogy elsőre tudni fogod a hogyan-t. A lépcsőre fellépve lehet, csak menet közben tárul fel a következő. Neked csak annyi a dolgod, hogy indulj! Van, hogy egy kínálkozó ajánlat, egy érzés, hogy újra szeretsz, bármi, amitől azt érzed élsz, jelez. Indulj! Ha jobban tetszik, a szíved szól hozzád, arra menj! A lélekölő helyzetekre nem szabad rászokni! Elhinni, hogy csak így lehet és sehogy másképp.
Ne szokj rá a szenvedésre, önmagadért szeress! Ne szokj rá a kapcsolatodra, csoda legyen neked! Ne mondj le arról, aki lehetsz. Sokat érsz. Többet, mint kifogásaid jelentenek nekem…
Megláttam a márványban az angyalt, és addig faragtam, amíg ki nem szabadult!” /Michelangelo/
További írások: Facebookon valamint a honlapon.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez