Rejtélyek a múltból
A Voynich kézirat
Egy 2009-es radiokarbon kormeghatározás szerint az ismeretlen írásjelekkel és ismeretlen nyelven íródott Voynich kézirat 1420 körül íródhatott, de eredetét és tartalmát napjainkig nem sikerült megfejteni. Nevét egykori tulajdonosáról, az amerikai Wilfrid Michael Woynich könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került. A kézirat pontos tartalma sem ismert, az ábrák alapján lehet herbárium, asztronómia, kozmológia, gyógyszerészet is a témája, szövege balról jobbra íródott, szerzői között pedig Leonardo da Vincit és Roger Bacont is emlegetik.
A yonaguni sziklatömbök
Az 1986-ban felfedezett Yonaguni építmények (?) a Japánhoz tartozó Yonaguni-sziget mellett, a tenger mélyén találhatók. A piramis-szerű sziklatömbök pontos funkciója, keletkezése nem ismert, a tudósok egy része természetes, erózió által létrejött tengeralatti képződménynek véli, mások egy letűnt civilizáció alkotásának tartják. Kimura Maszaaki, a Rjúkjúi Egyetem szeizmológus professzora szerint az építmények mesterséges eredetűek, 2-3000 évesek lehetnek és egy földrengés miatt kerültek víz alá.
A Longyou járatok
A barlangok a kínai Zheijang tartományban, Shiyan Beicun település közelében találhatók. A tudósok máig nem tudják kik, mivel, hogyan és miért építették, legkevesebb kétezer évvel ezelőtt. Az első barlangot 1992-ben fedezte fel egy helyi lakos, azóta 36 további járatot találtak mintegy 30 000 négyzetméteren. A különböző termekre tagolódó, 30 méter mélyen található barlangokban hidak, medencék, oszlopok és további járatok is vannak, de máig megfejtetlen, hogyan termelték ki a barlangokból a csaknem egymillió köbméter követ.
Sacsayhuamán
Peruban, Cuzco mellett, az egykori Inka Birodalom szívében található a hatalmas, több száz tonnás kövekből rótt Sacsayhuamán erődje (UNESCO világörökség), melyet feltételezések szerint harmincezer munkás 70 év alatt épített fel, de a tudósok nem tudják, hogy milyen technológiával emelték helyükre a gigantikus sziklákat. Egyes kövek elérik a nyolc méteres magasságot, az öt méteres szélességet, de az átlagos darabok is meghaladják az 50 tonnát, s építésükkor nem használtak semmilyen kötőanyagot, mégis, máig állnak a falak.
Etédi Alexa
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez