Terminátor - Megváltás
A Terminátor varázsa pontosan a párbeszédekből fakadó, és az embert igazán nyakon vágó "B" filmes hangulat miatt volt, ami most is megvolt, azzal a különbséggel, hogy az első két részben nem vették magukat olyan nagyon komolyan... Számos vélemény elsősorban a humor teljes hiányát panaszolja. Való igaz, hogy egy Holt Költők Társasága alatt többet nevet az ember, míg a Megváltást helyenként már-már dráma kategóriába lehetne sorolni. Annyira azért mégse lehet komolyan venni a világvégét, erről pedig gondoskodnak a Terminátorból Transformersé majd visszaalakuló TV shop termékek sokoldalúságát meghazudtoló robotok. Ezek szükségszerűségét azonban mégsem tudjuk teljesen megkérdőjelezni. Valójában a két lábon járó, kezükben puskát szorongató Terminátorok az anakronisztikus szerkezetek, a változó körülményekhez folyamatosan alkalmazkodó rosszfiúk pedig a logikusabb jövőkép. Végülis a japánok is valami hasonlóval kísérleteznek már jó ideje.
A karakterkidolgozást sem vitték túlzásba a készítők. John Connor főszereplőhőz méltatlanul kevésbé kidolgozott karakter, mint az elvileg mellékszereplő Marcus Wright. Az alapötlet viszont zseniális, biztosan azért, mert a forgatókönyvben legalább benne volt Cameron keze.
Egy szónak is száz a vége: a Megváltás könnyen kritizálható film, de ha a helyén kezeljük, s nem egy 1984-es Cameron alkotást várunk, akkor jól fogunk szórakozni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez