Vulkánok – avagy Hephaistos dolgozik a mélyben
Hasonlóan híres, vagy hírhedt karriert futott be a Vezúv is, igaz, hozzá nem tapasztottak népszerű, ámbár annál tudománytalanabb elméleteket, köszönhetően talán annak, hogy Pompei feltárása miatt mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ókorban is emberek éltek, nem csak antarktisziak és UFO-k. A Vezúv leghíresebb kitörése a Kr. u. 79-es volt, mely több, virágzó római várost pusztított el, de emellett még számos aktivitást jegyeztek fel, legutóbb 1944-ben. Visszatérve a végzetes ókori katasztrófára, Pompei-t a vulkáni hamu, Herculaneumot pedig az un. piroklasztikus ár (vulkáni hamu forró vízzel keverve) söpörte el. Mindkét várost feltöltötte a vulkáni hamu és hordalék, megőrizve ezzel az utókor számára.
Mount Tambora 1815
Az Indonéziában található ma is aktív sztratovulkán 1815-ben hallatott magáról, méghozzá igen hosszú időre emlékezetessé téve a nevét. A már három éve mozgolódó tűzhányó április 5-éig bírta, és több napig tartó folyamatos hamu, füst és magmakitöréssel több mint 80 köbkilométer vulkáni anyagot szórt a levegőbe. Hatása hatalmas volt. Közvetlen közelében 60.000 ember életét oltotta ki, Észak-Amerikában konkrétan elmaradt a nyár (júliusi hóval), de az egész bolygón komoly lehűlés következett be. Világszerte 1.2 fokkal visszaesett a hőmérséklet a kibocsátott kéndioxid miatt. A jegyzett vulkánkitörések legnagyobbja a mai napig.
Krakatau 1883
A Jáva és Szumátra között elhelyezkedett vulkán produkálta a történelem legnagyobb feljegyzett hangkitörését. A robbanás hangját Ausztráliában is hallották, a lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet. A robbanás a sziget nagyobb részét megsemmisítette (azóta újabb, de kisebb kitörések szinte egy újat építettek), a szökőár a Csendes-óceán és Afrika partján több ezer ember halálát okozta. A feljegyzett kitörés során körülbelül 18 köbkilométer hamut szórt szét a vulkán, amelyet nyolcvan kilométer magasba juttatott fel a vulkán.
Novarupta 1912
A XX. század legnagyobb kitöréséről már jóval kevesebbet tudunk, hiszen Alaszkában, egy jóformán lakatlan területen történt a katasztrófa. A kitörési felhő 32 kilométer magasba ontotta a 41 köbkilométer hamut, s szinte az egész Földön kimutatták. Roppant érdekes kitörés az övé, hiszen hosszú ideig úgy gondolták, hogy a szomszédos Katmai vulkán döntötte romba a környéket, de a valóság az volt, hogy a felszínre törő láva más utat talált magának, így született meg Novarupta, vagyis „Új kitörés”.
Mount St. Helens 1980
A XX. század egyik legjobban dokumentált vulkánkitörésének, mondjuk úgy, remek a sajtója. Az 1980-as kitörés tulajdonképpen robbanás volt, mely a hegy északi oldalát teljesen lerombolta, a hegy 400 métert vesztett a magasságából. A hamu 25 km magasra jutott, 1-1.2 köbkilométer káros anyagot juttatva a levegőbe. A környék erdőit és populációját szinte letarolta, egyben 62 ember halálát okozva
Pinatubo 1991
A Fülöp-szigeteki tűzhányó majd félezer éves hallgatás után tört ki, de a gondos előrejelzésnek hála emberéletben nem keletkezett kár, annál inkább anyagiakban (több mint 100 milliós kár keletkezett). A 20 millió tonna kéndioxid a levegőt, a hamulerakódások és az esővíz miatt elinduló lahar pedig a környezetet rombolta, több települést megsemmisítve.
És végül: Eyjafjallajökull 2010
Cikkünk aktualitását adó izlandi vulkán a wikipedia szerint a jégkorszak óta négyszer tört ki, amit ráadásképp mindig követett a szomszédos Katla vulkán (ennek nevét legalább ki tudjuk mondani). 2009 óta egyre többször mértek szeizmikus aktivitást, illetve kimutatták, hogy a magma ismét a magmakamrába áramlik. Az első kitörés március 20-án meg is történt, de ekkor még „csak” a környék számára okozva galibát. Az igazi tánc azonban ezután következett, hiszen április 14-én a második kitörés a hegyen lévő gleccser kellős közepén történt, megolvasztva az óriási mennyiségű jeget. Ezzel egyrészt tisztességes árvizet okozott, másrészt - amiről már szinte mindenki hallott – a vulkáni felhőbe üvegszemcsék kerültek (a gleccser jege pillanatok alatt megszilárdította a lávát, majd az így kialakuló üveg az atmoszférába került), ami miatt gyakorlatilag le kellett állítani Európa légi közlekedését. Április 17-i kitörés hamuja már csak 5 kilométer magasra jutott, ez már nem veszélyezteti a repülőforgalmat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez