S talán még igaz is lesz
Út porában fekvő keréknyom mintázta aszott békaként érzékelem a környezet történéseit, hatásait, az életet. Nekem már úgyis reménytelen. Nekem már úgyis mindegy. Hiába hajtasz rá a végtagjaim valamelyikére, hasznod sem neked, sem nekem nem lesz már belőle. Túl régóta süt a nap, égeti a bőröm, porlaszt, mintha csak ez lenne a dolga.
olvass tovább