2. Király Eszter írásai
Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.




Elengedtelek

Tudtam, hogy eljön a nap. Sóváran és bizakodva vártam a pillanatot, amikor már nem érdekelsz. Amikor már nem cirkulálsz a gondolataimban, nem ül az emléked a mellkasomra, és nem szorítod össze a szívem. Mindent elvettél tőlem, egészen csontig lecsupaszítottál, miattad kapkodtam levegőért éjjelente, és te raboltad el a díszeimet, a színeimet egy időre, miattad lettem rémült tekintetű, örökké gyanakvó, szürke szorongó, önbecsülést vesztett, sérült túlélő.

olvass tovább

Szex az első randin?

Hibát követ –e el a nő, aki egyértelműen kezdeményez? Párkapcsolati elvárások terén ma igen eltérők a vélemények, mégis a hagyományos szerepek még mindig belénk vannak kódolva, és tudatosan, vagy tudattalanul szeretünk ezektől nem eltérni. Egy érzelmileg is felnőtt nő megtalálja az egyensúlyt, vagyis patikamérleg-pontossággal tudja, hogy mennyire tárja fel önmagát és érzelmeit, mennyire fusson a férfi után, és milyen határozottság az, ami még nem riasztja el őt.

olvass tovább

Hogyan tartsuk fenn a férfi vadászösztönét?

Az első találkozás különleges, szavakkal aligha leírható. Benne százezer perc várakozása van, egymás tekintetében elmerülés, hormonok hullámzása és színtiszta vegytan. Az első találkozás páráját, atmoszféráját kellene tartósítani, de nem ám dátumozva felrakni a kamra hátsó polcára, és soha nem elővenni többet.

olvass tovább

Melletted megállapodnék

Felnőttkori emberi kapcsolataim csak lazák, felszínesek, eltünedeznek fokozatosan, mint a legyek az édes nyalánkságról, amikor minden nedűt kiszívtak már belőle. Mit tegyek velük? Dobozoljam be őket? Rakjam fel őket a kamra polcára, és szedjem le őket újra, amikor a érdek, az érzelemmentesség, a sekélyesség kiszáll ebből a világból, és az őszinteség, a tiszta érzelem már nem lesz ritka madár?

olvass tovább

Miért lép félre a férfi?

A válasz a kérdésre egyszerű. Mert félre akar lépni. El tudná kerülni a hűtlenség sikátoros zsákutcáit, ki tudná védeni, nemet tudna mondani, és simán el tudna sétálni a veszélyeztetett zónából. Nem menne bele egyéjszakás kalandokba, nem értelmezné a lecsapni készülő, csábító, hívogató nő násztáncát, lefejtené magáról a becéző, simító idegen női kezeket, és nemet mondana italmeghívásokra. A férfi, ha nem akar, nem lép félre. Ha akar, vagy ha inkább eljut abba a fázisba, amikor már nem fontos, nem számít, és nem nyom a latban semmi, akkor megteszi.

olvass tovább