Kövess minket Facebookon.
Szilágyi Edina
Nem vagyok hajlandó megelégedni a langyos szellőként simogató szerelemmel. Nekem szükségem van a szenvedélyre, amely felkap, akárcsak egy sodró szélvihar egy falevelet. Kell az a mámor, a részegítő csókok, a perzselő vágy. Nem, nem elégszem meg az alig szerelemmel.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A legnagyobb hiba, ha másokra azért haragszunk meg, mert nem értenek meg minket, miközben mi magunk sem értjük önmagunkat. Az első és legfontosabb lecke az életben, hogy minden körülmény között maradjunk hűek önmagunkhoz. Ez pedig csak úgy tud működni, ha megismerjük a saját lelkünk világát, és felfedezzük annak minden zugát.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Kezdek úgy tekinteni az ismerkedésre, mint egy igen kimagasló tudományágra. És rá kellett döbbennem, hogy ez a fajta tudás abszolút nincsen meg bennem. Valahogy a romantikus regények és filmek világát meg kellene próbálnom a valósággal ötvöznöm. Bár hiszem, hogy létezik az ismerkedésnek is forgatókönyvért kiáltó típusa, de erre még nem leltem rá, pontosabban nem éltem át.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Az ember, élete során rengeteget változik, mégis alapjaiban véve ugyanaz marad. Egy évtizedeken átívelő kapcsolatban lehet a legjobban érezni, hogy a másik fél az élet történéseinek hatására hogyan alakul, mivé formálódik, miközben megmarad éppen annak, akivel a közös történet kezdődött.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A szerelem semmihez sem fogható, semmihez sem hasonlítható, a szerelem maga a mindenség, áthatva gyöngédséggel, szeretettel, tisztelettel, megbecsüléssel, szenvedéllyel, és a megbocsátás hatalmas erejével.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A legtöbb ember életében van legalább egy olyan időszak, amikor úgy érzi, hogy megcsömörlött, nem halad, csak áll, és voltaképpen nem is tudja, merre kellene indulnia. Nem lát fényt és színeket, csak a hétköznapi rutin szerint teszi a dolgát, és közben egyre jobban elmélyül a szürke semmiben.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Az élet olyan, mint egy társasjáték. Néha ott vannak a jutalmak, olykor rálépünk egy-egy csapdára, de az is előfordul, hogy nagyokat ugrunk előre a céljaink felé, de ugyanilyen eséllyel vissza is vethet a fene nagy igyekvés.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Szépítheted a múltat, mit számít, ha másként érzek? Ha azt érzem cserbenhagytál, hátat fordítottál, nem voltál kíváncsi rám, a sikereimre, a fájdalmaimra, az egész életemre. Elhagytál engem, a családodat, mit sem törődve a fekélyes sebekkel. Így volt?
olvass tovább
Szilágyi Edina
Erre a kérdésre a legtöbb ember a saját történetével vagy történeteivel tudna válaszolni. Olyan életmesék léteznek a világban, amelyekről méltán rendezhetnének drámákat. Szívszorító, küzdelmekkel teli, kudarccal megtömött élettörténetek ezek, amelyeknek a vége nem a nagybetűs boldog befejezés.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Tudom, hogy butaság, de nem akarom, hogy elmenj. Addig nem, amíg meg nem értem, hogy mi történt, amíg meg nem tudom, hogy mi szúrta szíven a szerelmünket. Csak addig maradj, amíg néhány szóban elmondod. Máskülönben nem tudlak elengedni. Mert ha magyarázat nélkül lépsz ki az életemből, azzal örökre bezársz a meghasadt szívem börtönébe, és odaláncolsz az idők végezetéig.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A szüleinket és a nagyszüleinket látva, olyan egyértelműnek tűnik az emberi élet alakulása, a fordulópontok, a nagy lépések, szinte magától értetődően jönnek el az ember életébe. És szépen sorban felépül egy szabályos élet, annak minden pozitív és negatív hozadékával. Férjhez menni, gyereket szülni, családanyának és feleségnek lenni egyszerre, helytállni a munkahelyen, valahogyan így néz ki egy korabeli rendes élet.
olvass tovább
Szilágyi Edina
A kitérő manővert, mint fogalmat abban az esetben használom, amikor felfoghatatlan módon a nő, menekülőre fogja a lépteit, amint meglátja a Férfit. Azt a Férfit, akitől a mellkasában forróságot érez, aki a gondolatainak a középpontjában áll, akivel egy egész életet megtervezett már a fejében, akinek a hangja folyton mesés dallamként cseng a fülében, akinek az illata bódítólag hat rá, és a tudathasadás állapotába taszítja.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Minden kislány és kisfiú álmokkal teli batyuval sétál bele a felnőttek világába. Az elképzelések változnak, formálódnak, az évek elteltével egyre inkább kezdenek a realitáshoz közelíteni. És gyakran végül nem marad más, mint sok felnőtt nő és férfi, akik már csak halványan emlékeznek az álmaikra, és a vágyakkal telipakolt batyut lerakják a saját világuk eldugott kis szegletébe.
olvass tovább
