A Nő nem a virágtól ragyog,hanem attól, ahogy szeretik
A női létezés maga a csoda. Egy erő, amely egyszerre gyengéd és határozott, egy lélek, amely gondoskodik, inspirál és szeret. A nőiesség nem csupán egy szerep vagy egy külső forma, hanem egy belső ragyogás, amely akkor fénylik a legjobban, ha megbecsülés és szeretet övezi.
A NŐ ereje abban rejlik, hogy képes adni, de nem vár cserébe semmit – csupán azt, hogy értékeljék, értsék és tiszteljék.
Egy nő szépsége és ragyogása nem egy csokor virágban vagy egy apró ajándékban rejlik. Egy kedves gesztus örömet okozhat, egy figyelmes szó mosolyt csalhat az arcára, de a nőiesség mélysége nem csupán gesztusokban vagy szavakban fejeződik ki. Egy nő akkor érzi magát igazán különlegesnek, ha észreveszik, ha értik, ha valódi figyelemmel és szeretettel fordulnak felé. Ha nemcsak ünneplik, hanem valóban jelen vannak mellette. Hogy nem csupán meghallgatják, hanem odafigyelnek rá. Ahogy a szavai hatnak arra aki mellette van.
A nő és a férfi nem egymás kiegészítő darabjai, hanem egymás erőforrásai. Egyik sem létezik igazán a másik nélkül. Egy nő tudja magáról, hogy értékes, hogy szerethető, hogy ragyog – de a megfelelő társ mellett még inkább önmaga lehet. Nem azért, mert szüksége van rá, hanem mert mellette természetesen áramlik. Mert ott helye van a szeretetben, a biztonságban, a valódi kapcsolódásban. Mert egy kapcsolat nem azt jelenti, hogy egy nő elvész benne, hanem hogy még inkább kibontakozhat. Mer nevetni, mer álmodni, mer sebezhető lenni anélkül, hogy félne.
A nő nem attól érzi magát fontosnak, hogy elhalmozzák szavakkal, hanem attól, ha valóban meghallgatják. Amikor sétálhat valakivel anélkül, hogy az fél szemmel a telefonját figyelné. Mikor nyilvánosan is megfogják a kezét, ha magától jön egy érintés, egy apró mozdulat, ami azt üzeni: „Itt vagyok. Fontos vagy.” Ha van egy pillantás, ami egy egész beszélgetést mesél el. Ha van egy ölelés, ami megnyugtat anélkül, hogy szavakra lenne szükség. Ha van egy otthon, ami nem csak egy ház, hanem egy érzés.
Ez a fajta kapcsolódás nem elvesz a másikból, hanem mindkettőt felemeli. Amikor két ember nem egymásban keresi a hiányzó darabot, hanem együtt válnak teljessé. Amikor a nő nem kér, hanem kap. Amikor a férfi nem birtokol, hanem tart. Amikor a szeretet nem elvárás, hanem természetes megnyilvánulás. Amikor a nőiesség nem szerep, hanem létezés.
A legszebb nőnap nem a virágról szól. Hanem arról, hogy van kihez odabújni, van kinek megfogni a kezét, van kivel csendben is érteni egymást. Hogy nem csak egy nap jut eszébe a világnak, hogy a nők a mindennapok csodái. Hogy egy mosoly, egy mozdulat, egy gondoskodó szó ezerszer többet ér minden ajándéknál.
Boldog nőnapot minden nőnek – ma és minden nap. Mert a női lét önmagában ünnep. Mert a nő nem a virágtól ragyog, hanem attól, ahogyan szeretik.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez