A nők elleni erőszakról
Az erőszak jelenléte egyidős az emberiséggel. Mindig jelen volt, ahogy a háború és a hozzá tartotó veszteségek is. Együtt járt az új birodalmak hódításaival, az emberek behódoltatásának eszköze volt mindig is. Hiába járunk modern időkben, az emberi aberráció mindig jelen marad. A szégyen ráforrasztja az emberi torokra a szavakat.
Nők és gyermekek maradnak némák, miközben folyamatosan elszenvedik ugyanazokat a fájdalmakat. Elég egyszer megtörni a testet és az elmét. A lélek megreked ott, ahol a fájdalom érte. Környezetemben, számomra meglepő módon ijesztően sokan számolnak be töredelmesen az őket ért atrocitásokról. A lesütött tekintetű, ujjaikat tördelő felnőttek újra gyámoltalanná és védtelenné válnak, amikor a történtek borzalmai kirajzolódnak rég elfojtani kívánt emlékeikben. A borzalmat nem lehet eltüntetni. Aki azt mondja, hogy nem számít és nem emlékszik, valószínűleg még mélyebbre akarja ásni magát. Aki úgy beszél a történtekről, mintha semmi sem történt volna, az mély árokba temette fájdalmát.
Egyedi eset, ki mit ítél meg erőszaknak. Van, akinél pár pofon csattan el, van, akit szavakkal aláznak meg, van, akit szexuálisan bántalmaznak. Nem a cselekmény súlyossága, hanem a fájdalom mélysége határozza meg a traumát. A nyitottság, és a befogadás határozza meg, hogy ki képes felülemelkedni ezen a tragédián. Sajnálatos módon a környezet manapság előbb ítél, azután kérdez. Megkérdőjelezik az áldozat szerepét, hiszen a nők kivívták maguk ellen a sorsot. A kihívó jellem, az öltözködés vagy a félreérthető viselkedés feljogosít némely embert arra, hogy azt cselekedje, amihez kedve szottyan.
Az erőszakra kalibrált elmének lényegtelen, hogy milyen traumát generál tettével, cselekvéseit ösztönzi a fájdalom nagysága. Kárt tenni a másikban, megalázni, behódoltatni, hiszen az asszony-toldaléknak ennyi a feladata. Nyelni és tűrni. Rejtegetni a hegeket. Csendben várva a következő eseményt. Kapcsolatok épülnek fel egymás megalázására, és a kívülálló értetlenkedik, hogy miért nem szakítják meg a nők a kapcsolatot bántalmazókkal? Sok esetben már gyermekek, egész családi megélhetések kötődnek az erőszak főszereplőjéhez és jelen anyagi helyzetben lehetetlenség kilépni az ördögi körből. Számtalan esetben kifelé minden tökéletesnek látszik, hiszen a nő hallgatása meg lett vásárolva. Egyes esetekben a pénzért, más esetekben a gyermekekért és a család anyagi biztonságáért. Hiszen aki ilyen tettre vetemedik, az bármire képes. Akármennyire is elfordítjuk a fejünket, a probléma valós marad.
Nem is kell nagyon körbe nézni, környezetünkben egy kezünkön sokszor meg sem tudjuk számolni. Nagyanyáink együtt éltek a problémával és ezt tanították generációról generációra. Hallgass, mert akkor jobb lesz. Hallgass, és akkor nem leszel mások által megszégyenítve. Nem fognak ujjal mutogatni rád, és nem fognak látványosan lesajnálni. Mert a környezet nem tehet semmit. Sokszor az első vérig megy a harc, sokszor tovább. Ha közbe lépünk, még több fát vetünk a tűzre vele. Ez a színjáték nem derülhet ki, hiszen tisztes úriemberek (esetleg úrihölgyek) életéről van szó. A lappangó agresszív elmék sokszor elbűvölőek a környezetük számára, így ha kiderülne, nem is hinnének az áldozatnak. Hiszen szegénynek gyenge az idegrendszere, egyébként sem számít a nő szava a tűzhely mellől?
Mi a helyzet azzal, amikor szórakozástól megrészegülve ragadják el a nőket? Mi készteti az embereket arra, hogy random levadásszák a nőt, italukba csempészve egy kis ginát, hogy a tehetetlen testtel azt tegyék, amit csak akarnak? Miért jó poén az, hogyha sokan egymást túllicitálva, bedrogozva, és matt részegen gyaláznak egy tehetetlen testet? Miért kell egy fadarabbá lealacsonyítani egy vonyító női lelket, hogy aztán a következő sarkon szaggatott ruhákkal dobják ki? Felfoghatatlan sokk, amikor a melletted álló barátnődet cipeled ki, mert valamit az italába tettek, és ha nem figyelsz rá, magatehetetlenül összeroskad valamelyik sarokban, és már a következő pillanatban nem is találod? Látni a homályos szemeket, és az ernyedt testet cipelni haza, és senki sem segít. Azt hiszik, hogy a következő részeggel találkoznak a pénteki buliban. Felfoghatatlan nő létemre arra gondolni, hogy a mellette levő pohár az enyém is lehetett volna.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez