Állapot: Egyedülálló
Bevallom őszintén én nagyon nem szeretem ezt a szót, de ez csak az én érdekes nézőpontom és nem kötelező velem egyetérteni. Én sosem mondtam ki magamra, mert bennem olyan érzést kelt, hogy valakinek valamit ki kell állnia, kiállni pedig a nehézségeket kell – és mindezt egyedül….
A viharokat, a nehézségeket, a társtalanságot, a magányt, azt, hogy egyedül van, nincs mellette senki, nincs párja, nincs társa, nincs senki, aki kiállna érte, mellette, hogy ne álljon többé egyedül, mint egyedülálló.
Elszomorít ez a szó…
Annak ellenére, hogy tisztában vagyok vele: ha valaki egyedül van éppen pár és társ nélkül annak egyáltalán nem kell szomorú és magányos állapotnak lennie. Sőt! Én életem fantasztikus időszakait éltem meg akkor, amikor nem volt mellettem férfi. Hozzáteszem bennem sosem volt egyetlen percig sem félelem, hogy mi lesz, ha nem találok társra? A lelkem mélyén mindig tudtam, hogy ha eljön az idő, akkor jönni fog az is, aki az én emberem.
Sokan kérdezik, hogy szerintem létezik-e igazi, és hogy létezik-e olyan, hogy valaki egyedüllétre van ítéltetve? Biztos vagyok benne, hogy nincs mindenkire érvényes egyetemes igazság ezen a téren. Lehetnek olyan emberek, akik egyedüllétre vannak ítéltetve és lehetnek olyanok is, akiknek egy igazi társuk van erre az életre. Ahogy az is simán lehet, hogy valaki egy életen át több társat „elfogyaszt”, mire megtalálja azt, akivel jól elvan. Valamint természetesen az is lehetséges, hogy több olyan jelölt is tapossa éppen ezt a bolygót, aki lehetséges „igazi” jelölt.
Egy dologban azonban biztos vagyok: nincs olyan variáció, ami neked boldogtalanságot, magányt és egyedül-állóságot hoz, ha nem ezt választod! Nincs olyan felettes hatalom, ami előírná, hogy neked nem lehet boldog párkapcsolatod!! Ha azt érzed a szíved mélyén, hogy szeretnél, akkor igenis lehet….ha választod!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez