Amikor az elménk az ellenségünk
Két fajta típusú ember létezik. Aki azt mondja, „meg tudom csinálni” és az, aki azt mondja, „Nem tudom megcsinálni.” Mindkettőjüknek igaza lesz. Az ember pontosan arra képes, amit elhisz magáról. Ha bizonyos gondolatok, hiedelmek, berögződésként a részünké váltak, akkor hogyan tudjuk az elménket magunk mellé állítani? Átírhatjuk a saját kezűleg felépített mentális korlátainkat? És hogyan tudjuk kioldani a tudatalatti elménkben őrzött sérüléseinket? Figyelem, elmetágító írás következik.
Bár az életünk eseményeinek következményei kifelé mutogatnak, a kiinduló pont, valójában bennünk leledzik. Mi teremtettük, mi alkottuk, mi keltettük életre. A kiinduló góc, magában foglalja a gondolatainkat, érzéseinket, felfogásainkat és hiedelmeinket. Mi vagyunk azok, akik gondolnak valamit, érzünk valamit és hiszünk valamit. Ez vonatkozik a „jó” és a „rossz” helyzeteinkre is.
Ha így van, vajon szándékosan be tudjuk-e helyezni a gondolatokat, érzéseket, észleléseket és hiedelmeket a tudatalatti elmébe úgy, hogy a jövőnket saját kézben tartva, alakítsuk? Szerintem igen és nem.
Bizonyos szinten, vannak dolgok, helyzetek, melyek elkerülhetetlen tapasztalatok felé vezetnek minket. Egyszerűen szükségünk van rá. De a „minden úgy van jól, ahogy van” torzított, szemellenzős, semmit nem csinálok életfelfogás, magában rejti a felelősséghárítás csapdáját is. De ez most nem ennek az útnak a kérdéseit boncolgatja. Maradjunk annál a gondolatsornál, hogy szinte bármi lehetséges, mert egyébként tényleg bármi lehetséges. Az első és általában egyedüli akadályt az életünk harmonikus áramlásának folyamatában, mi állítjuk fel, vagy éppen mi tápláljuk a tudatalattinkban.
Az elménk egy bámulatos energiahálózat. Talán nem is vesszük észre, hogy milyen sok szinten képes észrevétlenül lenyomatot őrizni valamiről, hogy aztán tudattalanul működtessük azt. Mindegy, hogy a mi nézőpontunk szerint, számunkra az gyarapodást, növekedést segítő tudat morzsa lesz, vagy éppen egy visszahúzó, szűkítő, korlátozó energiaprogram.
A tudatos elme
Az ember, a tudat megnyilvánulása fizikai formában. Képzeljük el úgy magunkat, mint kis buborékokat, melyek benépesítik ezt a bolygót.
A buborék külső rétegén a tudatos elme van, létünk nagyon fontos és befolyásos része, amely megkülönböztet bennünket az állatoktól. Ez az „ébrenléti” állapotunk, az az állapot, ahol életünk nagy részét töltjük.
Ez a kognitív és racionális gondolkodási folyamatunk, valamint a szervezési és kategorizálási képességünk otthona. Társadalmunk egy részét, a tudatos elme alkotja, ideértve a tudományt és a modern orvostudományt is.
Milyen a tudatos elme?
Az alábbi listát Yvonne Oswald, Minden szónak van hatalma című könyvéből kölcsönöztem, amely a tudatos elme jellemzőit ismerteti.
#1. Tudatában van annak, amit érzékel.
#2. Kapcsolatba lép a valósággal az öt érzékelésen keresztül.
#3. Összegyűjti és rendezi az információkat.
#4. A tudatalatti útján kommunikál Istennel.
#5. deduktív (levezetés, bizonyítás, amely a meglevő tudásból, ismert, igaz állításokból kiindulva, újabb igaz állításokhoz, érvényes ismeretekhez vezet) módon gondolkodik.
#6. Döntéseket és ítéleteket hoz.
#7. Áttekinti az információkat és következtetéseket von le.
#8. Általánosításokat készít.
#9. Szeret elemezni és kategorizálni.
#10. Információt kér a tudatalattitól.
A tudatos elme, egy gondolkodógép. Sosem áll le. Az elme tevékenységének bemutatását, szerintem a legjobban, Eckhart Tolle írta le, az Új föld című írásában : „A gondolkodás nem valami, amit csinálsz, a gondolkodás, valami, ami történik veled.”
Az elme gondolataiban, sokszor fellelhető a céltalan, zajos zavargás. Az elmével folytatott beszélgetés, az enyhén idegesítőtől az egészen őrjítőig terjedhet. Szerencsére számos önsegítő könyv és technika létezik már, amelyek mind abban segítenek, hogy hogyan csendesíthetjük le ezt az örökös párbeszédet.
A gondolatok nagy volta miatt, az emberi elme és a mentális fecsegés felett való ellenőrzésünk, meglehetősen korlátozott és tényleg nagy kihívást jelent. De nem lehetetlen.
Átírni valamit, amiről már berögzött tapasztalatunk van, első sorban akkor lehetséges, ha újabb tapasztalok alá vetjük magunkat a gyakorlatban. Elébe menni olyan helyzeteknek, melyeket félelemből elkerülnénk.
Csak ekkor szerezhetünk valamiről új következtetést, benyomást. Ilyenkor az elménk, megtapasztalhatja és ezen keresztül megkérdőjelezheti, az eredendően elültetett gondolat magot. Ekkor történik meg, a tudatalatti programsor felülírása. Felgyullad a fény a sötétségben, mi pedig rájövünk, hogy egy megkövesedett gondolatot tartottunk csupán életben. Ennyi volt az akadály. Bizonyosságot és egyben szabadságot nyert az elménk, hogy hamis gondolatok tartok korábban fogva.
A tudatalatti elme
A tudatalatti elme, még a mai napig is feltérképezetlen terület, a tudomány számára. Kevés ismeretünk van még róla, és hétköznapi értelemben, általában nem vagyunk tisztában a létünk ezen aspektusával. Miközben éljük a hétköznapjainkat, mélyen elmerülve a tudatos elménkben, a tudatalatti elme, csendesen ott lapul a felszín alatt. Ez az emberi tapasztalat nem fizikai birodalmainak otthona. Ide tartoznak az álmok, az érzelmek, az ötletekeink és a képzeletünk is.
Yvonne Oswald listája a tudatalatti tudatról:
#1. Működteti a fizikai testet.
#2. Közvetlen kapcsolatban áll Istennel.
#3. Mindenre emlékszik.
#4. Érzelmeket tárol a fizikai testben.
#5. Fenntartja a genealógiai ösztöneket.
#6. A legkevesebb erőfeszítést hozza létre és fenntartja (minták megismétlése).
#7. Metaforát, képeket és szimbólumokat használ.
#8. A tudatos elme irányába veszi az irányt.
#9. Szó szerint és személyesen fogad el információkat.
#10. Nem dolgozza fel a negatív parancsokat.
A fentebb felsorolt tulajdonságok mellett, a tudatalatti tudat, magában foglalja a felfogásunkat, a tudatalatti hiedelmeket is arról, hogy kik vagyunk és szerintünk hogyan működik a világ.
Az élethez való viszonyulásunk, boldog, örömteli vagy fájdalmas is lehet. A tudatalatti elme nem értékeli vagy ítéli meg ezeket az észleléseinket, egyszerűen elfogadja őket igazságként. Ezenkívül, a tudatalatti elme feladata, hogy ezeket az észleléseket életünk körülményei között, ki tudjuk játszani. A felfogásunk megteremtése az, ami a tudatalatti tudat célja.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez