Borotvaéles penge – Suzuki Hayabusa 2021
A Hayabusa japán szó, jelentése vándorsólyom. A névválasztás nem véletlen, hiszen ez a világ leggyorsabban repülő madárfajtája. Függőleges zuhanása közben 320km/h-nál is nagyobb sebességet képes elérni. Talán a véletlen, de valószínűleg nem, hogy kedvenc csemegéje a feketerigó (blackbird). És igen, ez a neve a Honda CBR1100XX-nek. Hát ilyesmiket vacsorázik ez a kis Hayabusa unalmas hétköznapokon.
1999-es megjelenése óta a Hayabusa a világ leggyorsabb szériában gyártott motorkerékpárja. Végsebessége megközelítette a bevezetőben leírt névadójának csúcssebességét. Majd egy európai-japán megállapodás következtében ez a csúcssebesség érintetlen maradt, hiszen a mai napon már 300-ra limitálják a szériamotorok sebességét. A Suzuki egy ikont teremtett, amely az elmúlt, lassan negyed évszázad alatt minden motorozás szerelmest megindít. Vágyott és tiszteletet érdemlő alkotás azok számára is, akiknek nem a Suzuki a kedvence.
2021-re a Hayabusa már egy legenda lett, miközben a modern technika által tovább fokozták képességeit. Volt bennem némi félelem azzal kapcsolatban, hogy miként fog reagálni, mennyire lehet majd kezelni az 1340cm3 -be zsúfolt 190 lóerőt, hiszen jellemzően nem ilyen típusú motorral közlekedem. A feszültség szinte egycsapásra elmúlt, amikor elkezdtem a Hayabusával közlekedni.
Az intelligens vezetési rendszereket, üzemmód választót, kifejezetten úgy alakították ki a motorban, hogy szintről-szintre felfelé lépkedve egyre jobban meg tudjuk tanulni a motort, rá tudunk érezni az ízére.
Három különböző vezetési mód közül választhatunk, melyek közül a harmadik kifejezetten kezdő motorosok számára lett kitalálva, vagy éppen arra, ha esős-csúszós útviszonyok között vezetünk. Ebben az üzemmódban minden biztonsági rendszer – mint a kipörgésgátló, egykerekezés gátló, maximális értékkel működik. A kettes módozatban általános használatra optimalizálja az összes beállítást, míg az első esetében igazi fenevad lesz a gépből. Ez utóbbit csak az együtt töltött időnk végén próbáltam ki, de elmondható, hogy ez esetben is megfelelően, kezelhetően és precízen reagál mindenre a motor. Nem akar „megölni”, nem okoz soha kellemetlen meglepetéseket.
Természetesen az imént említett gyári beállításokon kívül magunk is definiálhatunk különböző vezetési módokat, a motorteljesítményt állíthatjuk, valamint az úthoz és egyéb körülményekhez optimalizáljuk a járművet.
Hihetetlen mennyiségű komfort funkció támogatja azt, hogy a lehető legnagyobb biztonságban élvezhessük a motorozást. Olyan egyedi rendszereket találunk, mint az autókban is ismert aktív sebességkorlátozó, tempomat vagy az automata vészvillogó.
A komfortot és a jó motorozást segíti a futómű. Azt gondolnánk, hogy egy ilyen ultrasport gép hihetetlen érzékeny bármilyen úthibára és a fekvőrendőrökön való áthaladásra. Hát, ha így gondoljuk, tévedünk. Más, túramotorokat meghazudtoló könnyedséggel képes venni ezeket az akadályokat. Nem tudom, hogy miként oldották meg a Suzuki mérnökei, de ha kell kő kemény, ha kell vajpuha a futómű. Zseniális, etalon ez a megoldás.
A legnagyobb élményt számomra a kétirányú gyorsváltó jelentette. Ennek a rendszernek a segítségével gyakorlatilag a kuplung használata és a gázkar visszaengedése nélkül lehet váltani. Hihetetlen gyors, kényelmes megoldás és kifejezetten nagyon emel a vezetési élményen ez a megoldás, így nem kizárólag versenyzőknek jelent előnyt, akik ezzel értékes tizedmásodperceket tudnak nyerni vele.
A műszerfal egyesíti az analóg és a digitális műszeregységeket. A fordulatszámmérő és a kilométeróra között digitális felület mutatja az egyes beállításokat. A digitális rész jól áttekinthető, könnyen kezelhető. Az analóg rész „előnye” pedig, hogy elméletileg klasszikus módon ki lehet akasztani a sebességmutatót, hiszen 290-300-ig van órázva.
Az üléspozíció kényelmes és tökéletes. Rendkívül jól irányítható a motor az ebben a kategóriában szokatlanul kényelmes ülésről. A 20 literes tankot a lábunk közé fogva kényelmesen tudunk rádőlni a gépre és a szélárnyékát élvezni a kicsiny, ám annál praktikusabb szélvédőnek.
Nem tettem még említést a fékekről, ami szintén megérdemel egy külön dicséretet. Azt hiszem a legegyszerűbben egyetlen szóval tudom jellemezni: tökéletes. Nagyon remekül elosztja a kerekek között a fékhatást, miközben az elektronika ügyel arra, hogy ne csússzon ki a motor. Óriási biztonságérzetet ad bármilyen szituáció során.
Óriási élmény volt a Hayabusa a nálunk töltött tesztidőszak alatt. Ha akarnék se tudnék kifogást találni a rajta. Lehet páran azt fogják mondani, hogy nem látom az árakat reálisan, de a 6,5 milliós árcédula ezért a motorért, figyelembe véve a minőséget, teljesítményt és azt, hogy egy újjávarázsolt legendán ülhetünk, nem is sok. Független attól, hogy én nem ennek a kategóriának vagyok a híve, mégis állítom, hogy az egyik legjobb motor a Hayabusa, amit valaha vezettem.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez