Életszerűre hangolva – Volvo XC60 T6 Recharge plug-in hybrid
Gyakorlatilag abban semmi meglepő nincsen, hogy az XC60 is elérhető PHEV, azaz plug-in hybrid hajtáslánccal. A különbség manapság abban rejlik, hogy milyen módon közelíti meg az adott márka a részben elektromos hajtás által kínált lehetőségeket. A Volvo elsősorban arra készítette a T6 változatot, hogy a napi életvitelünkhöz a leginkább alkalmazkodjon és az alternatív hajtási megoldás a legkevésbé legyen észrevehető a korábban használt motorokhoz képest.
Megszokhattuk, hogy a plug-in hybrid tesztek első mondataiban őrületes teljesítményről számol be az adott teszt. Ez most sincsen másképpen, hiszen a tesztelt XC60 összesen akár 344 lóerőt és 590 Nm nyomatékot képes kipréselni magából, ha a benzines erőforrás, valamint a villanymotor is beletesz mindent. A különbség inkább abban rejlik, hogy a villanymotor mondhatni szokatlanul alacsony 87 lóerős teljesítménnyel rendelkezik, amelyhez 240Nm nyomaték társul.
Azt kell mondjam, hogy ez a fajta arány sokkal inkább pozitív megközelítés, mintsem, hogy kritika érhetné. Persze van valamennyi hátránya, hiszen tisztán elektromos üzemmódban nem foghatjuk a Volvora, hogy versenyautó. De valljuk meg őszintén, a Volvot elsősorban nem autóversenyzők vásárolják, ha pedig mégis valakiben ilyen vér csörgedezik, akkor vegye a most már külön márkaként üzemelő Polestar verziót. Ott találhatóak az izmos darabok.
Meggyőződésem ugyanis, hogy XC60 PHEV-t azok a vásárlók választják, akik számára a Volvo által kínált aktív és passzív biztonságon kívül a környezetük is kellőképpen fontos. A károsanyag kibocsájtást pedig a városi közlekedés során szeretnék minimalizálni, miközben nem feltétlenül szeretnének egy második autót is csak azért fenntartani, hogy a hosszabbtávú utazások is meg legyenek oldva. Ezért a körülményért pedig képesek és hajlandóak 20 millió forintnál többet költeni. Hogy ez sok pénz vagy kevés, abba kár belemenni, tény, hogy közvetlen versenytársaihoz képest valamivel kedvezőbb. A négy hengeres turbó benzines a T8 és az imént említett Polestar verziókhoz képest gyengébb ugyan, de így is kiválóan elviszi a 2,2 tonnás, tehát igen komoly tömegű karosszériát még önállóan is.
Számos plug-in autót vezettem/teszteltem az elmúlt évek során, de a Volvo rendszere az egyik leghalkabb, vagy talán a leghalkabb az összes közül. Ugyan a teljesen néma villanymotoros működés után észre lehet venni a benzinmotor bekapcsolását, ha már teljesen kifogott az előbbiből a töltés, de ehhez tényleg ezt kell figyelni. Ha pedig a Harman Kardon hangrendszerből szól a zene, akkor pedig garantáltan észrevehetetlen.
A 11,6kW-os rendszer segítségével papíron 40km autózható tisztán elektromosan, a tesztelés során nekem 34-35 sikerült, de tény, hogy téli időszakban semmiképpen nem tekinthető a körülmény ideálisnak. Vegyes használat mellett így 4-4,5 liter között volt az átlagos fogyasztás 100 kilométer alatt és ha úgy alakulna, hogy nem tudunk töltögetni, akkor 8-8,2 liter közötti eredményre számítsunk.
A töltési idő normál hálózatról töltés esetén simán megvan egy éjszaka alatt, nagyjából 5-6 óra. Utcai töltésnél, mivel csak 3,6kW az invertere, ezért itt is eltart 3 órát. Utóbbinak sok értelmét nem látom sem gazdasági, sem gyakorlati szempontból, de biztos adódhat ilyen esemény, például egy hosszabb vásárlás alatti töltés érdekes lehet, ha ingyenes vagy nem irreális az adott helyen a töltési költség.
Aki plug-in hybrid mellett dönt az viszont töltsön! Ha lehet a munkahelyén is, ne csak éjszaka otthon. Egyrészt azért, mert így éri meg, másrészt azért, mert ekkor van értelme ennek a meghajtásnak. Ha ezt megtesszük, akkor egy tényleg multifunkciós járművet kapunk a Volvotól. Ahogy említettem, valószínűleg normál használati körülmények között fogja a legtöbb vásárló használni, vélelmezhetően városi túlsúllyal. De ha nem így alakul a helyzet, akkor választhatunk állandó összekerék hajtást, sportos üzemmódot, vagy akár terepes vezetési üzemmódot is, a hybrid vagy a gazdaságos mellett.
Érezhető, ahogy a teljesítményt, futóművet az alapján állítja a jármű, amilyen célt jelöltünk meg a menüben.
A menürendszerrel és a Volvo belső irányításával kapcsolatban sincsen másképpen az XC60 T6-ban, mint a többi Volvoban. Maximálisan letisztult, szinte fizikai gombok nélkül állíthatunk minden funkciót. Egyedül a kormányon találunk gombokat, valamint a hatalmas álló helyzetű központi képernyő alatt néhányat.
A minimális gomb és az érintőképernyő ellenére a Volvo rendszereinek kezelése tényleg gyerekjáték. A rengeteg funkció logikusan van elrendezve a kijelzőn, ráadásul az elhelyezés, képernyő funkció teljes mértékben személyre is szabható.
A kormány mögött is egy digitális kijelzővel találkozunk, amely, ha nem is olyan mértékben, mint a középső képernyő, de szintén egyedi módon, saját beállításunk szerint képes megjelenteni az információkat. Összesen 4 különböző hangulat közül lehet választani.
Kétség nem fér hozzá, hogy a Volvo XC60 prémium. Az anyagok minősége, a belső komfort minden pontja erről árulkodik. Visszafogott és minőségi. Különösen fontos pontja a komfortnak az ülések minősége, amely számomra az etalon a Volvo R-Design felszereltégi szint esetén.
A PHEV Volvo esetében kevés kompromisszumot kell kötni a hagyományos meghajtáshoz képest. A csomagtartó a villanymotor miatt, amely a hátsó tengelyt hajtja, 20 literrel kisebb, így 483 literes, továbbá nagyobb tömeggel kell számolni, amely akkor érdekes, ha „fölöslegesen”, feltöltetlenül cipeljük az aksikat. Ezen felül minden pontjában remekbe szabottra sikerült a Recharge változat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez