Férfiszempont: A kapcsolat halála
Két ember kapcsolata nemcsak a szeretetben, hanem az elhidegülésben és az elidegenedésben is képes elmélyülni. Amikor megfellebbezhetetlenül érezni, hogy a sors rájuk osztotta a negatív hős szerepét. Márpedig egy hősnek minden jár.
Ha férfi az illető, akkor alanyi jogon a nő semmibe vétele, háztartási robotként való felhasználása, fordított esetben pedig annak a megértése, hogy a feminizmus egyet jelent a hűtlenségben való egyenlőséggel.
Abban az állapotban, amikor a pár közös élete már nem valós és szabad élettér, csupán a sors egy kicsiny bugyra, ahol mindennapossá válnak azok az érzések, -mint amit a középkorban a pestissel fertőzött, és karanténba zárt emberek érezhettek-, akkor szinte lehetetlenné válik a megoldásra való koncentrálás.
Ilyenkor megpróbálják megmagyarázni maguknak, hogy nem egyedi eset az övék, az együttélés már csak ilyen. Egy mesterségesen létrehozott állapot, ami a néha túl sok intimitásból, túl sok közelségből, és túl kevés szabad énidőből van összegyúrva.
De nem kell, hogy a szokások, a megszokottság és a félelem tartsa össze a kapcsolatot. Viszont az elkerüléséhez kell egy jó adag tisztánlátás. Mihez? Hogy észrevegyük azt a pillanatot, amikor a hibát kezdjük el keresni a másikban és nem a szépséget. Mert abban a pillanatban tettük meg az első kapavágást a közös éltetünk sírja felett.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez