Férfiszempont: A kapcsolatainkat hamarabb lecseréljük, mint a saját elgondolásainkat
Sajnos sokszor a környezetünket hamarabb lecseréljük, beleértve a kapcsolatainkat is, mint a saját elgondolásainkat, még akkor is, ha azok életképtelennek bizonyulnak.
Azt mondják, hogy a rossz kommunikáció lassan, de biztosan megöli a kapcsolatot. Ez igaz, azonban van egy gyorsabban ható méreg, ez a kommunikáció hiánya. Míg a depressziónak az aktivitás az ellenszere, ennek a beszélgetés. Amit nem lehet megoldani kommunikációval, azt meg kell oldani még több kommunikációval, ugyanis erre ebben az univerzumban nincs más eszközöd. Egy kapcsolat kialakításánál, elmélyítésénél, de a rendbetétele esetén is legyen a beszélgetés az első reakciód, ne pedig az utolsó lehetőséged!
Leginkább csak azt látjuk, amit látni akarunk, majd azt gyakran félreértjük, mi több, félre is magyarázzuk. Ezek után már csak a rossz következtetést kell levonni belőle. Ez a kudarc biztos receptje. Amikor valakit például sok érzelmi sérülés ér, elképzelhető, hogy úgy dönt: “Nem fogok érezni.”
Ezzel látszólag valóban megmenti magát a csalódásoktól, de ezzel együtt nagyon-nagyon sok más pozitív élménytől is. És minél jobban azonosul ezzel az állapottal, annál boldogtalanabb lesz, mert nem az a magányos ember, aki egyedül van, hanem az, akinek nincs békés kapcsolata önmagával, és a környezetével.
A születés és a halál is olyan, mint az emésztés, nincs direkt ráhatásunk, megtörténik. Arra azonban jelentős ráhatásunk van, hogy mit viszünk be tápanyagként a szervezetünkbe, és arra is, hogy szeretetben éljük-e a kapcsolatainkat, az életünket. Így hát minden esélyed megvan arra, hogy jól táplálkozz, hogy szeress, és megvan az ellenkezőjére is. Arra, hogy rosszul étkezz, ne szeress, és ne engedd, hogy szeressenek. Természetesen a kifelé fordulás, a nyitás más emberek felé is lehet kényszeres, és nem feltétlenül jelent nyitottságot, mint ahogy a szabadon választott befelé fordulás sem a befordult, megkínzott elme spiritualitásba menekülésének a sajátja.
Önmaga megismerésében nem a lehetőségek hiánya gátolja az embert, hanem az őszintétlenség. A félelemből született hezitálás és ellenállás önmagukban jelentős akadályok lehetnek, de az őszinteséggel találkozva megfutamodnak, és gyorsabban szertefoszlanak, mint a hajnali köd.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez