Férfiszempont: Csepp a tengerben
Menj és nézz ki az ablakon! Emeld fel a fejed és nézz körbe a boltban, ha épp arra jársz! Állj meg az utcán és nézz körül! Nézzétek az embereket...nézzétek, mindenki mennyire másnak tűnik!
Nézd a fekete ruhás férfit! Nézd, ahogy elhalad a házad előtt ma is, mint minden áldott nap késő este, a viselt mackójában, csuklyába húzva a fejét! Talán éppen áldozatát keresi, megbújva a közeli bokor árnyékában!? Talán éppen garázdaságon töri a fejét!? Az igazság az, hogy a felesége elé siet, aki hamarosan végez a munkahelyén, és Ő megy minden áldott nap. Hiába kelt hajnalban és robotolta végig a napot, Ő megy, ha esik, ha fúj, ha fagy. Otthon éhes szájak várnak rájuk, mindketten dolgos, hétköznapi emberek, s a gyermekeik létezésének tudata éltetik Őket.
Nézd a srácot a boltban! Elegáns ruha, igényes, határozott megjelenés, púpra pakolt bevásárlókocsi. Mosolyog, viccet mesél a pénztáros monoton munkáját félbeszakítva, miközben hanyag mozdulattal nyújtja át a bankkártyáját, amiről épp a napi bevételének töredékét használja fel a mai vásárláshoz. A sikeres férfi mintaképe. Igazából minden áldott este az ágya szélén gubbaszt, kezében whiskys üveget szorongat, melynek tartalma a mai naplemente után is szépen megfogyatkozik majd. Arcáról könnyeit törölve azon tűnődik, volt e már ennyire magányos az életében.
Nézd az idős bácsit, amint az aluljáróban kéreget! Megfáradtan támaszkodik az agyonfirkált fal egy tisztább szegletében. Lehajtott fejjel mormog magában, míg kérges tenyere pénzre vár, talán ma megszánja valaki. Az embertömeg reflexszerűen fordítja el a fejét, amint tudatosul bennük, hogy kéregető közelébe érnek. Az igazság az, hogy az idős bácsi a 47.000Ft-os nyugdíját szeretné kiegészíteni, hogy otthonában, a kissé kajlán szaladgáló, bohókás kiscicájának tudjon élelmet biztosítani.
Nézd a fiatal lányt! Hatalmas sporttáskát cipel az oldalán. Jól ismered, ugyanabba a közösségbe jár, ahová Te is. Szavát nem hallottad még soha, köszönni is nehezére esik. Csak néz maga elé, közben teszi a dolgát. Összesúgnak a háta mögött, szekálják és megvetik. A Bamba gúnynevet biggyesztették rá. Valami mégis van a tekintetében…igen, jól látod, az élni akarás szikrája, a tűz, mely rendületlen hajtja, a célja felé. Pontosan ez az elszántság olvasható le róla, a végtelen szomorúságon túl. Valójában édesapjával él kettesben egy kis garzonban, aki terrorban tartja, bántalmazza, olykor talán molesztálja is. A lány mégis segít rajta, csak Ő maradt neki. Két munkahelye van, hogy el tudja látni saját magát és édesapját, aki maradandó sérüléseket szenvedett jóval korábban egy baleset következtében.
Nap mint nap találkozol emberekkel. Gazdagokkal, szegényekkel, soványakkal, kövérekkel, vidámakkal, szomorúakkal, tanultakkal, tanulatlanokkal, „bunkókkal”, kedvesekkel "ésatöbbi...ésatöbbi". Oly könnyen alkotunk véleményt a másikról, csupán a külső megjelenését tekintve, vagy a róla, benned megfogalmazott első benyomást tekintve. Van egy kedvenc idézetem, Alexandriai Philontól származik, így szól: "Légy kedves, mert mindenki, akivel találkozol, kemény harcot vív." Minden egyes embernek ki kell állnia a próbákat, amivel az élet látja el. Hidd el, mindenkinek megvan a maga története. Mindenki küzd, csupán az akarat mértéke változó egyénenként. Te is, Ő is ugyanahhoz a "játékhoz" tartoztok...nem vagy más, mint csepp a tengerben.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez