Férfiszempont: Így kellene férfinak lennünk egy kapcsolatban
A látszattal ellentétben nem igaz, hogy mi férfiak nem akarunk felnőni – egyszerűen csak nem tudjuk, hogy hogyan. Persze mindannyiunk fejében él egy kép arról, hogy a nőknek felelősségteljes, érett és szerető férfiakra van szükségük, de nem olyan könnyű mindezt megvalósítani, mindösszesen csak azért, mert nem ismerjük az oda vezető utat.
Egy nő igazi társává válni nem egyszerű feladat, fel kell nőnünk hozzá, ehhez pedig hosszú utat kell megtennünk. Minden egyes lépéssel változunk, formálódunk, így válhatunk egy kapcsolatnak hála fiúból férfivá. A nők számára teljesen természetes dolog, hogy kimutatják az érzéseiket, és beszélnek róluk. Tehát ha eddig nem voltál jó hallgatóság, akkor éppen itt az ideje, hogy elsajátítsd ezt a képességet. A hallgatás persze nem jelent egyet azzal, hogy jó hallgatóság is vagy. Ha így szeretnél tenni, akkor fontos, hogy figyelj, kérdezz, tanácsolj. Persze nem csak a fülünket szükséges nyitva tartani, hanem a szívünket is, hiszen nem elég, ha szeretjük a nőt, hanem el kell tudnunk fogadni az ő szeretetét is. Talán ez a legnehezebb egy kapcsolatban. Ha hagyjuk, hogy a másik szeressen minket, akkor fogunk tudni mindketten igazán kiteljesedni.
A megértés és együttérzés elengedhetetlen kissé klisésen hangzik, mégis elengedhetetlen. Ha veszekedtek, ha úgy érzed, hogy oktalanul bánt téged valamivel, vagy úgy érzed, hogy csak „hisztizik”, akkor mindig próbálj a dolgok mögé látni, és rájönni, hogy vajon miért is teheti ezt. Miért viselkedik így veled? Vajon mit akar igazából mondani?
A hölgyek problémája sokszor az szokott lenni, hogy úgy érzik, túlságosan anyáskodónak kell lenniük vagy pótolni valakit a férfi számára, aki elesett lehet, és segítségre szorulhat, azonban nem szeretnék ezt a terhet magukra vállalni, hiszen az a feladatuk, hogy a társak legyenek, nem pedig az, hogy megjavítsanak embereket. És ez az a feladat, amit nekünk sem szabad magunkra vállalni. Nem attól leszel jó társ, hogy összekaparod, segíted a másikat, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy ezután saját kedvedre, „ízlésednek megfelelően” formálhatod.
A hallgatás mellett a másik legnagyobb feladat, hogy beszélj. Beszélnünk kell az érzéseinkről, bármennyire is nehéz, bármennyire is máshoz szoktunk, bármennyire is idegen ez számunkra. El kell mondanod a másiknak, ha szereted. De azt is, ha baj van, ha bánt valami. Ha úgy érzed, hogy nem működik már a dolog. Beszélj bátran, mindig mindenről. Mindkettőtöknek jobb lesz.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez