Hozza a formát - Opel Grandland 1.5D
Az előző évi modellfrissítést követően a faceliftelt Grandland dízel változata járt nálunk. Az arculati elemek erőteljes megjelenésén kívül sok ponton modernebb autó született. Az pedig biztosan ki lehet jelenteni, hogy a Stellantis csoport sok dolgot tanult, majd továbbfejlesztett abból, amit a Porsche csoport letett az asztalra a közös platformon nyugvó, ámde mégis különböző modellekkel kapcsolatban.
Ameddig a Porsche márkák esetében néha csak akkor látjuk a különbséget, ha nagyon akarjuk és minimális hangulati elemek változnak csupán, addig a Peugeot/Citroen/DS/Opel esetében kizárólag erős odafigyeléssel lehet megállapítani, hogy rokonokról van szó. Ugyanúgy ikrek, de mintha kétpetéjűek lennének. Persze ezek csak a színfalak, hiszen ezek mögött ugyanúgy azonos a technika, számos építő kocka megegyezik, de a tervezés és a kitűnő díszletek, szög egyenesen más teret, formát, megjelenést és ezen keresztül légkört és vezetési élményt eredményeznek.
A Grandland-ben számomra a leginkább az szerethető, hogy tökéletesen folytatja a hagyományokat, amelyek az Opelre mindig is jellemzőek voltak. Nehéz ezt pontosan megfogalmazni, de a modern formák, éles vonalakkal tagolt karosszéria, a marcona tekintet és a beltérben használt anyagok és kialakításban látni a hagyományos Opelre jellemző márkaelemeket. Érezni a hangulatot, amelyet az Opel márka szerelmesei mindig is szerettek. Semmi túlzó nincsen benne, csak a németes funkcionalitás és a letisztult elemek.
A Grandland-re nem lehet mást mondani, csak azt, hogy egy méretesnek számító doboz. Pár centi híján 4,5 méteres hosszával, 1,9 méteres szélességével átlagosnak mondható kompakt egyterű. 514 literes csomagtere a nagyobbak közül való, amely ráadásul 1652 literig bővíthető is. Talán az összes létező márkának van ebben a kategóriában modellje, így versenytárs akad bőven.
A tömegmárkák nagyon figyelnek arra, hogy áruk versenyképes legyen a másikhoz képest. Az összehasonlítás ezért nem könnyű, hiszen a felszereltségi szint erősen befolyásolja azt, hogy mit látunk az árcédulán. Viszonylag könnyű káoszt teremteni azzal, hogy az egyik márkánál egy adott tétel extra, a másiknál pedig valamelyik felszereltségi szint része. A másik tényező a zavarban mostanában még az lehet, hogy az éppen aktuális áremelést, euró árfolyam érvényesítését mikor lépi meg egy adott importőr. Az viszont egyérteműen kimondható, hogy cégcsoporton belül az Opel a DS és a Peugeot alá, minimálisan a Citroen ára fölé lett pozícionálva. A Grandland árlista az 1,2l-es benzines változattal és manuális váltóval 11,9 millió forintról indul. A tesztautó 1,5 dízeles erőforrással, amely kizárólag automataváltóval kapható, 13,16 millióról indul jelenleg. A bőségesen felszerelt tesztautó valamivel több, mint 16 millióért vihető haza. Ez utóbbi egyébként szintén kulcsmondat lehet 2022-ben a típusválasztáskor, hiszen a készletes modellek száma erősen limitált, így sok esetben nyerhet piacot egy márka, ha nem egy-másfél vagy éppen két év szállítási határidővel vállalja a szállítást, ráadásul úgy, hogy garanciát sem vállalnak a legtöbben arra, hogy 1-2 év elteltével a számla értéke azonos lesz azzal, ami a megrendeléskor elhangzott. A fenti árak szintén középmezőnybe számítanak, így a Grandland-et egészen biztos azok fogják választani, akik szeretik az Opelt vagy éppen idegenkednek a felesleges cicomától.
A megújult Grandland legfeltűnőbb része a frontrész. A Visor névre keresztelt hűtőmaszk, illetve a Mokkával megjelent feltűnően sík motorházfedél és éles szögekkel határolt LED-es lámpatestekkel kialakított marcona orr. Nekem kifejezetten tetszik ez a kivitelezés, amely még a vezetőülésből nézve is különleges hatást kelt. A karosszéria oldalán lévő éles vonalak a fekete fényezés miatt nem látszanak igazán, éppen ezért az tesztautó oldalnézetből inkább semmi különös érzést kelt. Érdekes, hogy az alapfelszereltséghez képest méretes, 19” -es alukerekek egyáltalán nem tűnnek nagynak, vagy túlzónak rajta.
Az autó hátsó részén sem fogyott ki a designerek lendülete. Szépre sikerült a befejezés, a hátsó lámpák formájukban az elsővel harmonizálnak. A kamu kipufogókért kár volt, nekem nélkülük szebb lenne a világ, de tudom, hogy mostanában ez a divat, szóval a Grandland divatos ebből a szempontból is.
A belső tér abszolút hozza az Opel formavilágot. A kötelező elemként használt két digitális kijelző – egy a kormány mögött, egy érintésérzékeny pedig a középkonzolon – természetesen helyet kapott a Grandland-ben is. Az elrendezés és a megjelenítés tényleg különleges, letisztult. Talán, ha ennél minimalistább lenne, akkor már nem is mutatna semmit a képernyő, ugyanis egy nagyon basic grafikai kivitelből és fehér, fekete, valamint piros színekből áll a megjelenítés. Azt is mondhatnánk, hogy ezért kár a digitális képernyő (de lehet manapság ez olcsóbb, mint a hagyományos mutatós szerkezet). Egyébként nekem tetszett, de itt azért lehetett volna kicsit több életet varázsolni az autóba vagy legalább megadni a lehetőséget több megjelenítésre. A középkonzolon lévő infotainement sem a leggyorsabb és legfelhasználóbarátabb felület, de abban biztos vagyok, hogy aki csak ezt használja, az nagyon rövid idő alatt meg fogja szokni.
Ami viszont igazán pozitív és kritika nélküli, az műszerfal mögött kezdődik. Maga a kormány is remek fogású, de itt elsősorban az ülésekre gondolok. AZ AGR ülések úgy tökéletesek, ahogy vannak. Egyszerűen nem értem, hogy más márkák miért nem képesek ennyire jó üléseket gyártani. Pont annyira kemény, amennyire szükséges, olyan az oldaltartása, hogy még komfortos.
A hátul ülők lábtere is elegendő, akár hosszabb utat is kényelmesen el lehet ott tölteni, feltéve, ha nem túl magas az illető. A fejtér ugyanis hátul némiképpen limitált.
A Grandland tesztautóban egy 1,5 literes 130 lóerős dízel erőforrás dolgozott, amely 300Nm nyomaték leadására képes. Ehhez kapcsolódott egy 8 sebességes automata váltó. Azt kell mondjam, hogy remek együttest alkotott ez a párosítás. A futómű, amely szintén inkább komfortos volt, mint sportos, ehhez jól illeszkedett. Semmiképpen nem volt egy versenygép a dízelmotoros Grandland, inkább átlagos menetdinamikával rendelkezik. Cserében viszont a motorja rendkívül halk, egyáltalán nem lehetett az utastérben hallani a dízeles kerregést és a fogyasztás is elfogadható volt. A tesztátlag 6,6 liter lett vegyes használat mellett.
A Grandland összeségében pozitív érzéseket keltett. Visszahozta az Opel érzésvilágot, egy modern, mutatós formában. Kényelmes családi autó, amely ki merem jelenteni, jó alternatíva a sok millióval drágább alternatív meghajtások helyett abban az esetben, ha hosszú távú utazásokra kívánjuk használni a járművet.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez