'Itt vagyok neked, nem vagy egyedül'. Olykor egy erős ember is szeretné ezt a mondatot hallani
Te vagy a legerősebb ember a világon. Az az ember, aki mindenki másról gondoskodik. De, vajon lenne-e valaki, aki vigyázna rád is, ha szükséged lenne rá?
Mert az emberek többsége azt gondolja, hogy nincs semmi, ami bánthat, vagy bizonytalanná tehet, és kiszolgáltatottá válhatsz tőle. Ez azért lehetséges, mert te mindig is erős voltál. Ha valakinek tanácsra volt szüksége, mindig téged választott. Ahogy a mai napig is. A körülötted élők számára, nem mindig egyértelműek az érzéseid, mert nagyon ügyesen tudod kontrollálni, hogy ne mindenki tudja megérinteni. A valóságban azonban úgy érzed magad, mint egy harcos nő, aki az egész világ súlyát a vállán cipeli. Arra számítanak, bármilyen akadályt leküzdesz, mintha ez neked semmi lenne.
Mindig csak adsz. Közben pedig neked is szükséged lenne arra, aki ezt megteszi érted is. Soha senki nem gondol arra, hogy mit érzel, mert tudják, bármi történik is, rendben leszel. Időnként az emberek elfelejtik, hogy neked is vannak érzéseid. Hogy ez a hatalmas szív mostanra elfáradt adni, anélkül, hogy bármit is kapott volna cserébe. Millió darabokra szakadt, és most kétségbeesetten arra vár, hogy valaki vigyázzon rá, amíg meggyógyul.
Photo by Matthew Leete / GettyImages
Te is méltó vagy a szeretetre. És még mindig küzdesz, hogy megtaláld. Annak ellenére, hogy kemény vagy, aki mindig a megfelelő válaszokkal rendelkezik, és tudja, hogyan kell kezelni minden helyzetet, szenvedsz. Sérülsz, és senki sem látja. Senki sem tudja, mi tett ennyire erőssé, és mit teszel, hogy ilyen nyugodt maradj a lelkedben égő tüzet illetően. Ahogy csendben szenvedsz, senki nem veszi észre, hogy mekkora fájdalom is van a szemeidben. Remélve, hogy egyszer valaki látni fogja ezt a fájdalmat, és segít túllépni rajta. Te is megérdemled azt a fajta szeretetet, amelyet te is adsz másoknak. Hallanod kell valaki mástól, hogy hamarosan minden rendben lesz.
Ez azonban nem egyszerű. Senki sem ismeri valójában a küzdelmet, amelyet átélsz. Másoknak fogalmam sincs, mennyire kimerültél, és mennyire egyedül érzed magad néha. Amikor rájössz, hogy senki sem fogja megmenteni a lelked, akkor jön el az a pont, amikor felkelsz, és megteszed egyedül. Mint mindig. Végül is korábban sokszor csináltad már ezt. Most már ismered ezt az érzést, hogy senki sem fog vigyázni rád. Még egyszer megpróbálod meggyőzni magadat arról, hogy nincs szükséged senki másra, aki megment. Elég erős vagy ahhoz, hogy egyedül is végigcsináld.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez