Korrekt – Hyundai i30 1,5DPi
Vannak autók, amelyeket azért szeretünk, mert kimagasló vagy egyedi vezetési élményt nyújtanak. Vannak, amelyeket a rengeteg lóerő miatt titulálunk felejthetetlennek, vagy éppen azért, mert olyan formavilágot adnak, amit bárki észrevesz. A Hyundai i30 nem ezek miatt szerethető, hanem azért, mert elérhető az ára, gazdaságos az üzemeltetése és a mai kisköbcentis turbómotoros világban egy hagyományos szívó benzinmotort rejt a karosszéria, ami vélhetően elnyűhetetlen lesz, ráadásul egyáltalán nem is rossz.
Támadt egy szabad szemmel is jól látható űr az autó kínálatban az elmúlt egy-két évben. Ez pedig az elérhető árú cégesautó. Gyakorlatilag nem lehet listaáron 9-10 millió forint alatt olyan kompakt kategóriás autót kapni, amely megbízhatóságában, megjelenésében, felszereltségében és fentarthatóságában képviselni tud egy valamit is magára adó céget. A Skoda Octávia, amely talán az egyik legjobb autó van/volt ebben a kategóriában, egyszerűen túl nőtt saját magán.
Mint minden autósújságíró, én is pezsgőt bontok minden Octávia tesztelés előtt és után, hiszen kifogástalan, remekbe szabott és talán túlságosan is nagy autó lett belőle.
A cseh/német autó hegemóniáját érkezett letörni a koreaiak ráncfelvarrott i30-a, egy új 1,5 literes 110 lóerős szívó motorral. Érdemes a KIA/Hyundai konszernre mindenkinek odafigyelni, hiszen az elmúlt 15-20 évben kevés vagy talán egyetlen hibát sem követtek el. Válságok, pandémiák jönnek-mennek, de a vállalatcsoport eladásai csak nőnek. Nincsen racionális érv, ami az ellen szólna, hogy az ember ne éppen egy Hyundait válasszon magának.
Kezdhetem az 5 éves kilométer korlátozás nélküli garanciával a sort, de ezt szinte „megszokhattuk”.
Az új i30 teljesen megújult, a márka friss arculatához igazodó hűtőrácsot és LED-es fényszórókat kapott elöl és hátul is. Oldalról a megszokott dinamikus vonalvezetésű ívek és az új alufelnik dobják fel az egyébként nem feltűnő autót.
A belső térben szintén nem található semmi formabontó, egyedül a hatalmas, középkonzolon elhelyezett fekvő elrendezésű kijelző teszi modernné a teret. Ettől az egy ponttól függetlenül inkább unalmasnak éreztem a hangulatát. Túl sok a szürke, fekete szín. Az anyagok minősége inkább középszerűnek mondható. Másfelől viszont az összeszerelés minősége tökéletes. Nincs értelme tehát kopogtatni, hogy mi kemény és mi puha az anyagok között, mert az összeillesztések miatt soha nem fog recsegni várhatóan semmi.
A gombok elrendezése és funkcionalitása szintén nem kaphat kritikát. Jól átlátható minden és pár perc eltelte után teljesen otthonosan tudunk kezelni mindent az autóban. Az imént említett 10,25” -es infotainement rendszer szintén jól használható, viszont kevéssé jól átlátható. A kék hangulat megteremtése – hiszen minden belső fény kék, a műszerfal színe is kék - valószínűleg annyira beakadt a tervezőknek, hogy a elfelejtettek plusz színeket vinni a képernyőre, így az ikonok a színük miatt kicsit egybefolynak, egyformának tűnnek. Éppen ezért ezen a részen kicsit több ideig tart a bogarászás, mielőtt megtanuljuk a kezelést. A jó hír viszont, hogy a telefon kitükrözhető a központi kijelzőre, így, ha valaki ezt a funkciót használja, a használat/kezelés sokkal egyszerűbbé válik.
Az újonnan fejlesztett 1,5 literes benzines erőforrás meglepő volt számomra. Manapság nem találkoztam új szívó benzines motorral. A várakozásom ellenére egyáltalán nem tartom zajosnak ezt a motort. Sőt, kifejezetten csendesnek volt mondható még nagyobb gázadás esetében is. El kell mondani, hogy a 110 lóerővel nem versenyautó az i30-as. Hajlamosak vagyunk ezt hibának titulálni, de ha az általános használatot és a kilövünk a lámpánál érzést éves szinten hasonlítjuk össze, akkor biztos vagyok benne, hogy 99%-hoz közeli lesz az előbbi aránya. Persze lehetnek olyan helyzetek, ahol a 144Nm nyomaték és a ménes száma óvatosabb vezetésre int, de szerintem a visszafogott vezetésbe kevesebben haltak eddig bele, mint a túlértékelt képességekbe. A kapcsolódó, 6 fokozatú manuális váltó pedig nagyon sokat adott a motor élvezeti értékéhez.
Egy szó, mint száz, az i30 tisztességesen működik és ezt valószínűleg sokkal tovább és olcsóbban fogja tenni, mint egy turbós motor. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás is kedvezően alakul, vegyes használat mellett 6,8 litert fogyasztott nálunk, ami szerintem kifejezetten jónak mondható.
Felszereltségében, kényelmi extráiban az i30 mindent is ad. A kicsit agresszív sávtartótól kezdve a kormány és ülésfűtésen át benne van, ami kell és még annál is több.
A csomagér alaphelyzetben is nagy, 602 liter, amely a hátsó ülések lehajtásával 1,5 köbméteresre bővíthető és szinte teljesen sík felületet kapunk úgy is. A csomagtér előnye továbbá, hogy plusz rekeszek is kialakításra kerültek benne, így nincs az a zavaró állapot, hogy amennyiben csak pár apróság van a csomagtérben, akkor azok össze-vissza csapódnak.
Összeségében elmondható, hogy a Hyundai i30 jó választás lehet magánszemélyeknek és ahogy a bevezetőben írtam, cégek számára is. Induló listaára 5,5 millió forint és a gazdagon felszerelt tesztautónk is jóval 7 millió forint alatt megkapható, amely több, mint versenyképes ajánlat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez