Köszönöm, ég veled!
Hihetetlen számomra, még talán fel sem fogtam teljesen, hogy végleg vége van, elmentél. És veled együtt ment az a rengeteg sok rossz, káosz, könny, a napokig, hetekig, hónapokig tartó sírás, a pokol, az idegösszeroppanás, a lelkileg kimerülés, a fizikai-szellemi leépülés, az éjszakákon át tartó gyomorideg, a rengeteg sok csalódás, a hazug emberek, és az arcomat, szívemet forrón perzselő pokol, amit kaptam tőled, ami miatt oly sokszor a padlóra kerültem, mert egy idő után már elhagyott az erőm, és ami ahhoz vezetett, hogy feladjam.
Mert nem szégyellem, bevallom őszintén, vállalom, volt, hogy feladtam. Volt időszak, amikor azt éreztem teljesen egyedül vagyok. Csak keringtem, nem találva a helyem, azt éreztem, hogy soha nem fogok visszatalálni önmagamhoz. Soha meg nem lelve a boldogságot, a szerelmet, a megnyugvást.
Az utamba küldtél minden ok nélkül olyan helyzeteket, melyekre nem voltam felkészülve. Főleg nem egyedül, magatehetetlenül. Álltam ott a kör közepén, mint egy ijedt kiskutya, aki elvesztette az anyukáját. Csak én a hitemet, a reményt, a bizalmat, a szerelem érzését vesztettem el. Ráadásul hazug, piszkos lelkű, embereket küldtél az életembe, akik arcátlanul, tudtak a szemembe hazudni.
Küldtél egy piszkos nagy szerelmi földrengést az életembe. Ami olyan nagy hévvel jött, hogy az általa lett hatalmas lyukba úgy beleestem, hogy hónapokig nem tudtam kimászni belőle. Akkor azt mondtam, hogy kész, itt a vége, nem bírom tovább, feladom. Nem érdekelt már mi történik velem, csak azt kívántam minden percben legyen már végre vége.
Ültem abban a lyukban hónapokig, amikor egyszer csak történt valami. Eltűntek a gonoszságaid... először nem mertem elhinni, de aztán amikor hetekig nem történt semmi, elkezdtem bízni benne, hogy talán úgy gondoltad elég volt most már, nem bántasz többet. Így is lett. Ha összegeznem kéne a veled való kapcsolatomat, annyit tudnék mondani, hogy tanulságos volt. Őszintén ki merem jelenteni és nem hittem volna, hogy ezt fogom mondani, de tanultam tőled.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez