Különleges – Audi RS e-tron GT
A különleges azt jelenti, hogy kiváló minőségű, kivételes, egyedi. Azok a tárgyak, eszközök képesek arra, hogy hosszútávon ilyenek maradjanak, amelyek nehezen elérhetőek, ritkán fordulnak elő és legfőképpen nem a hétköznapjaink általános részei. Ha ilyenné válnának, megszűnnének azzá lenni.
Mindig nagyon nehéz objektív, reális ítéletet alkotni egy olyan autóról, amely inkább egy technikai műremek, mint egy átlagos használati tárgy, egy sima autó, amely elvisz egyik pontból a másikba. Szerencsés vagyok, hogy jó pár ilyennel találkoztam már, de ennek a szerencsének a másik oldala, hogy már előre látom magam előtt a kommenteket, amelyek ezekben az esetekben érkezni szoktak. Hiszen egy átlag olvasó egy méregdrága kocsit lát, amely ráadásul elektromos, amitől még inkább megosztó. A funkció és a műszaki tartalom, a megjelenés, valamint a rendeltetés nem jár mindig kéz a kézben és ez különösen igaz a legdrágább elektromos Audira.
Ha abból indulok ki tehát és arra keresek válaszokat, hogy mire és milyen célra való az Audi RS e-tron GT, akkor a kérdés feltevésekor zsákutcába kerülök. Nem, nem arról van szó, hogy ne lenne hibátlan az e-tron, mert önmagában az. Sokkal inkább arról, hogy hová helyezzük el magunkban, a környezetében és a jelentésében. Az e-tron ugyanis bizonyos szempontból több, mint egy átlagos autó és ugyanennyire kevesebb is. Hihetetlen gyors, masszív, brutális és gyönyörű. Ugyanakkor, ha mint elektromos autót kell értékelnem, akkor környezettudatosságában, hatótávolságával, olcsó közlekedő eszközként ugyanannyira csúfosan szerepelne, mint amennyire elől az elsőként felsoroltak közül.
Ebből is látszik, hogy senki nem fog első autóként RS e-tron GT-t vásárolni, ha pedig igen, akkor körülbelül ugyanolyan sebességgel fogja megbánni a döntést, mint amennyire gyorsan örömét leli benne, aki a különlegességét kiélvezve, mint egy gourmet kezeli. De, hogy leegyszerűsítsem az előző körmondatokat, egy milliós Nike limitált snakerrel nem megyünk le focizni vagy egy Jimmy Choo cipőben nem megy egyetlen hölgy sem futóversenyre. Biztosan lehetne ezekben is ezt csinálni, de nem arra valóak. Mert különleges dolgokhoz, különleges esemény dukál. Az Audi RS e-tron GT pedig egy különleges elektromos sportkocsi.
Fantasztikus és eseménydús hetet töltöttem együtt az egyik legkomolyabb, vagy talán bizonyos szempontból a számomra a legkomolyabb elektromos sportkocsival, amelyet valaha kipróbálhattam. Mert ha már így alakult, hogy nálam lehetett, úgy döntöttem, hogy hosszabb túrára megyek vele és ezalatt nagyjából 1500 kilométer tapasztalatot sikerült vele összegyűjtenem. Jártam vele sokat autópályán, országúton, városban és mindezt változatos időjárási körülmények között. Tehát azt is mondhatom, hogy mégiscsak egy drága snakerrel mentem, ha nem is focizni, mert azt nem tudok, de, hogy teljes legyen a képzavar, egy hosszút futni.
Az Audi RS e-tron GT méretei egyáltalán nem kisautós méretek, éppen ellenkezőleg. 1,1 cm híján 5 méter hosszú és 1964mm széles. Összehasonlításképpen ez azt jelenti, hogy 15mm-rel hosszabb és több, mint 5 centivel szélesebb, mint egy Audi A7-es. Magasságuk szinte teljesen azonos, hiszen az e-tron 1418 az A7 pedig 1420mm. Arra számíthatnánk, hogy ezek alapján egy hatalmas belterű utazóautó az e-tron, különösképpen azért, mert az elektromos autók a kisméretű motorok és kevesebb alkatrészigényük miatt ezen a téren mindig előnyben vannak egy hagyományos meghajtású autóhoz képest. Ez viszont ebben az esetben egyáltalán nincsen így. A példaképpen felhozott, nagyjából egyforma méretű A7-hez képest nemcsak a tengelytávja kisebb, hanem a belső tér is érezhetően szűkösebb. Másfelől ez egyáltalán nem meglepő, hiszen ez egy sportkocsi, egy grand tourismo, miközben az Audi A7 egy coupé formájú limuzin. De ha a praktikumra, a könnyű parkolásra és a városi közlekedésre gondolunk, akkor az e-tron nem lesz a legnagyobb barátunk. Mivel az utastér hátrafelé szűkül, miközben a karosszéria természetesen azonos szélességű a nyomtáv miatt, ez azt jelenti, hogy döbbenetesen szélesnek érződik a hátsó tengelynél az autó. Az alacsony üléspozícióból tehát a hátra pillantás teljesen szokatlan, egy „normál” autóhoz képest. Ezért az e-tron GT-vel való tolatás komoly figyelmet és megszokást igényel. Ezt a 360 fokos kamerák sem segítik túlságosan, legalábbis számomra nem volt támogató ez a funkció a folytonos sivítolás miatt, amelyet a radarok túlságosan hamar kezdtek kiadni. És azt se felejtsük, hogy hiába a légrugó, amely mint ahogyan erre vissza fogok térni, elképesztő komfortot biztosít, az alaphelyzetben 125mm-es hasmagassága miatt egy padkára felállást nemigazán kockáztatunk meg egy ilyen autóval. Egyébként 165mm-ig képes felemelni az autót az elektronika, de ennek időigénye van, tehát nem úgy működnek a dolgok, hogy csak lassítok és megyek is fel a padkára. Erősen költséges mutatványt eredményezne egy ilyen művelet.
Ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy a luxusélet nem mindig fenékig tejfel és komoly odafigyelést igényel tőlünk egy ilyen karosszéria manőverezése. Nem sok olyan autót találunk a piacon, amely tükrökkel együtt 2158mm széles, így tényleg oda kell rá figyelni minden irányból.
Nem szerettem volna senki kedvét elvenni, aki e-tron GT beszerzését tervezi, sőt fontos kiemelnem újra és újra, hogy fantasztikus autóról van szó, amely semmiféle szempontból nem hétköznapi.
Az egyik ilyen szempont a forma. Nehéz szavakkal leírni, hogy mennyire egyben van ez az autó. Hosszú percekig lehet csodálni minden egyes pontját. A különleges, fekete betétes hűtőmaszkot, a légbeömlőt az első kerékjáratnál, vagy legfőképpen a hátsó ajtónál azt a kiszélesítést, amelytől annyira dög lesz az Audi, hogy bekönnyezik az ember szeme. Egyáltalán nem az elektromos autózás által hajtott konstrukciós megoldás hajtotta valószínű a tervezőket, hogy 305/30 r21-es kerekek kerüljenek hátra, de ezt a látvány miatt szerintem mindenki megbocsájtja. Gyönyörűséges a hátsó tetőív, amely egyébként egyáltalán nem pici, 405 literes csomagteret rejt maga alatt, de persze a nyílás nem mondható nagynak, ahonnan ez elérhető.
Az utastér kialakítása Audis jegyeket hordoz magában, a műszerfal, a kormány vagy éppen a középkonzolon a kijelző és annak menü rendszere ismerős lehet más Audi típusokból. Hiányoltam, hogy a más elektromos autóknál megszokott részletes információt nem kap a vezető haladás közben az autóról (grafikonok, átlag és pillanatnyi fogyasztási adatok, macskamozi az energia áramlásáról stb.).
Az ülések talán az egyik legkényelmesebb sportülések, amelyekben valaha ültem és a masszás funkció, valamint annak gyakorlati megvalósítása tökéletes. Sok masszázs üléssel lehet találkozni, számos márkánál, de ebben egyértelműen az Audi a legjobb. A hátsó utasoknak sem vállalhatatlanul kicsi a helye, de azért itt már kell fej, váll és lábtér szempontból kompromisszumot kötni.
Azt viszont ne várjuk az e-trontól, hogy rengeteg pakolási lehetőséget kínál. Egy nagyobb mobiltelefonnak nehezen találunk helyet, mert a könyöklő alatti rekesz is olyan kicsike, hogy oda sem fér bele egy mobil. A könyöklő előtti pohártartó és rekesz sem a legnagyobb.
A haladási képességekről természetesen nem lehet bármiféle negatívat elmondani. 475kW azaz 646 lóerő, 830Nm nyomatékkal tolja előre a közel 2,4 tonnás szerkezetet. A százas sprint 3,3 mp alatt teljesíthető vele és szinte egyáltalán nem csökken ez a képessége magasabb sebességtartományban sem.
A komfortérzet haladás közben tökéletesnek mondható. Annak ellenére, hogy a teljesítmény okán egy elképesztő komoly sportautó képességeivel rendelkezik az e-tron, egyáltalán nem betonkemény a futómű. Bármilyen tempóban megyünk bele egy kanyarba, olyan mintha odaszegezték volna az aszfaltra, mégsem üt nagyot, ha egy úthibával találkozunk. A peres gumik sem teszik a komfortszintet olyanná, hogy menet közben azt kívánnánk, hogy az inkább eggyel kisebb és ballonosabb gumikkal jobban kiegyeznénk, ezzel feláldozva a látványt a kényelem oltárán. A különböző vezetési üzemmódok kiválasztásával természetesen ez az érzet a hangulati elemekkel, mint a megváltozó hangemuláció, hangulatfény színe tovább fokozódik.
Az RS e-tron GT fogyasztása meglehetősen nagy. ECO üzemmódban 100-as tempó mellett sem fogyaszt kevesebbet, mint 20kW. 120-nál már ez a fogyasztási érték a 26kW közelében jár. Természetesen, ha nagyon nyomjuk neki, akkor a „ki számolja” kategóriába esik. Az Audi akkumérete bruttó 93,4kWh nettó 84kWh kapacitású. Ez a tapasztalataim szerint 370-380km megtételére teszi alkalmassá, ha megfelelően odafigyelve közlekedünk vele. Ha arra használjuk, ami, akkor viszont ne számítsunk 280-300km-nél semmiképpen nagyobb hatótávolságra.
Töltőnyílásból, csakúgy, mint a Q8 e-tron esetében, kettővel is találkozhatunk. A bal oldali kizárólag Type2, a jobb oldali viszont CCS-II töltőponttal is rendelkezik. Utóbbi elméletileg akár 270kW-os teljesítménnyel is tölthető. Én jellemzően 150-175-ös töltőponton töltöttem. Ezeknél a legnagyobb felvétel 144kW volt, amely így is megfelelően gyorsnak mondható. 20-30 perc alatt simán lehet végezni a töltéssel. Ez nem az Audi hibája, hanem rendszerszintű, hogy azzal sokkal több idő elmegy, ameddig regisztrálunk egy töltőpontnál, ahol még nem jártunk, sorba állunk stb. Így összeségében úgy is el kell tölteni töltésenként háromnegyed órát, ebben a sávban pedig már 5 perc annyira sokat nem számít szerintem.
Ahogyan a cikk címében írtam, az Audi RS e-tron GT egy fantasztikus, különleges autó. 60 millió forint feletti ára nem azt a vásárlói kört célozza meg, akinek komoly anyagi gondjai lennének a hétköznapokban. Nem akar olcsó lenni és nem is lenne sok értelme, hogy olcsóbb legyen. Rengetegszer tettem fel a kérdést magamban, hogy mikor és mire vennék ilyen autót? Mondjuk azt, hogy nem értem meg arra, hogy őszinte választ adjak erre. De az is tény, hogy mint sokan ebben az országban, annyira messze vagyok ettől az anyagi szinttől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ha pedig ez jelentősen meg fog változni pozitív irányban, akkor tudni fogom a választ is. Addig is marad a gyönyörködés és a csodálat, mert mind technikai, mind formai szempontból lenyűgözött miden pillanat, amit vele töltöttem.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez