Levél a férfi szívéhez
Azt hiszed, nem látom a szemedben a fájdalmat. Azt hiszed, nem érzem a lelkedben lévő ezer tüskét, minden egyes érintésedben.
Annyiszor mondtam neked az élet szép, de kegyetlen és most mégis csak arra kérlek, hidd el nekem, a boldogság itt van. Itt benned. Azt mondják, a nők erősebbek lélekben, mint férfitársaik. És talán igaz is, ugyanakkor egy férfi kétszer olyan erősen tud szeretni, ha szeret. Ha valóban szeret.
A férfiszív minden kibír, de megroskad a fájdalom alatt és falakba zárja önmagát. Te is ezt tetted és teszed most is, minduntalan, és bár nem is mindig mutatom, megértem már az okokat. Megértem én, hogy a tegnapokból élsz és a rád váró jövőtől még félsz. Megértem én, hogy még most sem tudsz anélkül álomba szenderülni, hogy ne szorulna össze a torkod egy üres éjszakán. Hogy a magányos estéken összerezzensz, mint egy ágáról leszakadt falevél, mert legbelül még mindig fáj egy szívdobbanás. Hogy akármi lesz, most még nem hiszel benne, és hiába is, te még mindig nem a jelenben élsz, mert túl távoli az összes új érzés, ami némán körülvesz.
Hogy nem engeded ostromolni falaidat, mert bár elzár az érzésektől, az élettől, mégis tudod, ezt legalább jól ismered. A falakat. Na meg a csigaházat. Ez a tiéd, ebben még hinni tudsz, hazudhatsz magadnak, hogy majd megvéd.
És tudod megértem azt is, hogy minden téglát egyenként bontasz majd le, nem sietve. Hogy még kell idő. Hiába is bilincs olykor a türelem. Mert ott, valahol legbelül még létezel és élsz. Kevés az olyan, mint te, mondtam-e már? És kívántam-e, hogy idővel újra megtanulj szeretni? Ezt kívánom folyton én Neked. Önző lennék, mást nem is kérhetek, az nem rólad szólna, meg kellett értenem. Mert néha makacs vagyok, de mégis féltelek.
Hiába is mondanám újra, tudd akkor is igaz volna, a fájdalom, ami ért nem hiába volt. Nem hiába, hogy még látod a rombolást, a pusztítást a lelkedben. Volt értelme, mert megtanulhattad, hogy te ennél jóval többet érsz. Mert az élet erre nevel mindenkit. Szeresd önmagad, hittel élj. Így lehetsz az, akihez az összes kéz fel sem ér.
Idővel eljön egy pillanat, amikor kilépve a falak mögül, végre majd más szemmel látsz…
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez