Mekkora a hatótáv? – A villanyautózás két megközelítése
Bármikor, ha felmerül egy elektromos autó tesztelésének a témája, a legtöbb ember első reakciója az, hogy mekkora a hatótáv? Miért ennyire fontos ez, illetve milyen motivációk vezetnek valakit amikor egy elektromos autó beszerzésén gondolkodik? Hogyan függ össze ez a látszólag két eltérő kérdés?
A hatótávolság az elektromos autók esetében is ugyanolyan pofon egyszerű, mint egy hagyományos motorral rendelkező gépkocsinál. Adott egy jókora akkumulátor és a van egy átlagos fogyasztás. A kettőből egyetlen osztással meg is kapjuk a hatótávolságot. A csavar inkább az, hogy miként és mire fogjuk használni a járművet? Vegyük tehát sorra, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell venni.
Az első talán az, hogy mélyedjünk el saját magunkban. Ismerjük-e magunkat annyira, hogy be merjük vallani, hogy alkalmasak leszünk-e egy elektromos jármű vezetésére? Vicces így ez a kérdés, de szerintem nagyjából azonos a döntés azzal, mintha máról - holnapra úgy döntünk, hogy vegánok leszünk. Lerakjuk a véres steaket (ami legyen az autós példában egy V8 motor) és innentől kezdve a párolt zöldségek és a kreatív fehérjebevitel hívei leszünk. Nincsen baj egyik életmóddal sem, de azzal lehet, hogy Mi magunk, személyesen nem vagyunk rá felkészülve, hogy a hétköznapokban megéljük a döntésünk súlyát.
Az elektromos autózás ugyanis számos lemondással, körülményességgel fog járni, amivel egy benzines autóvezető sohasem szembesül. Ez pedig a töltés felvételének módja, ideje és körülményei. Innentől persze érthető a kérdés, hogy mennyi a hatótáv, de ez igazából nem helyénvaló, hiszen a döntést és a körülményeket kell először megérteni. Akarok-e elektromos autós lenni? A nyilvánvaló tény ellenére, hogy marginális eséllyel lesz megtérülő a beruházás, kívánok-e a környezetvédelem, vagy egyéb motiváció miatt elektromos autóval közlekedni?
És akkor lássuk ezeket a motivációkat!
Az elektromos autók teljes környezeti terhelése valahol 64-68g CO2 -dal járnak. Ez egy átlagos érték és ugyanúgy egy fals megközelítés, mintha azt mondanám, hogy 18-20kW-ot fogyaszt minden e-autó. A kérdés tehát a használat és a mögöttes motiváció. Ha pedig ezt nézzük, akkor legalább két nagy csoportra osztható az elektromos autózók nagy közössége.
Az egyik, aki a környezettel foglalkozik, a másik, aki pont annyira foglalkozik ezzel, mint aki 5-6 literes V6-V8 motort tol maga előtt. Az első csoport tagjai az igazi zöldek, akik büszkén mennek gyök 2-vel az autópálya külső sávjában egy Nissan Leaf-fel, Skoda Citigo-val vagy valami hasonló „olcsó” puritán kocsival lehetőleg egy nagyobb autó, kamion szélárnyékában. A másik csoport tagjai pedig 30+ millió forintért vesznek egy elektromos luxusautót.
Én egyáltalán nem akarok pálcát törni egyik csoport felett sem, hiszen tisztelem az egyéni döntéseket. Egyik sem rossz. Az egyik csoport a földet védi, a másik a technológiát élvezi. Mert tény, hogy elektromos motornál semmi sem hajtja meg hatékonyabban a gépet a jelen tudásunk szerint. Az elektromos autó egyetlen kérdése az energia tárolása.
És itt jön a használati kérdés. Olcsón akarunk energiát, vagy gyorsan? A kettő együtt ugyanis nem megy. A gyors töltés esetében egyenáramot pumpálnak az autóba, amely a hálózat fejlesztésétől függ. Lehet akár 100-150kW óránként vagy biztos még több is. Innen jönnek a hangzatos marketinges kalkulációk, hogy 20 és 80 százalék között akár 15-20 perc alatt is felölthető az autó. Persze, ez tök jó. Az már egy másik kérdés, hogy mennyibe kerül. Ugyanis az infrastruktúra fejlesztését a kényelemért járó extrát búsásan meg kell fizetni. Olyannyira, hogy a fogyasztásokat figyelembe véve többe fog kerülni megtölteni ilyen módon egy elektromos autót, mint egy hagyományos kocsit. Érdekel valakit? A laikus olvasót maximum, hiszen aki 30-50 millió forintot ki tud rántani a pénztárcából egy elektromos autóért, azt biztos nem fogja meghatni, hogy havi 30 vagy 100 ezer forintot költ tankolásra. A lényeg, hogy gyorsan megvan és lehet tolni neki újra. De azért azzal is tisztában lehetünk, hogy 3 másodperces gyorsuláskor nem 18 vagy 20, de nem is 30kW a fogyasztás. De kit érdekel? Pénz van lóvéra és még a parkolásért sem kell fizetni. Szóval a hatótáv para nem itt játszik. A 80-100kW -os akku csomag biztosan elég 200-300 kilométerre, aztán 200 forint körül bele tud menni egy újabb adag elektron.
A másik tábor, aki figyel, számol és spórol. Aki kimegy éjszaka az IKEA parkolóba vagy a még fel-fel lelhető ingyenes töltési pontra, ha kell. De ha valaki nem is ilyen fanatikus, és megteheti a körülményei okán, akkor otthon tölt. A lakossági áram ugyanis a legolcsóbb az elérhető összes közül. Ha van külön vezérelt, az még jobb, hiszen az 20Ft-ba kerül nagyságrendileg kW-onként.
A hátránya az olcsóságnak, hogy a töltés sebessége limitált. Sima 220V-os konnektoron keresztül ugyanis nem jön ki több 2-3kW-nál óránként. Ez pedig azt jelenti, hogy egy éjszaka alatt 20-30kW áramot lehet az autóba varázsolni. Ez nagyjából 150-170 kilométer hatótávolság. Megoldás lehet a wallbox, illetve a három fázis. Ekkor ez a sebesség 5-7kW-ig növelhető. Ezzel párhuzamosan pedig a napi hatótávolság 250-300 kilométerig növelhető. Ez utóbbi azért valószínűleg elegendő az átlagos használathoz. De az a fajta vágy, hogy én minden nap Budapest-Nyíregyházát akarom megjárni, az olcsón nem kivitelezhető. Ha ezt akarja valaki, arra továbbra sem az elektromos autó a jó alternatíva (hanem a dízel és kövezzenek meg, hogy ezt én így gondolom). Utóbbi távolság ugyanis, ha teljesíthető is, de sokkal-sokkal macerásabb és kényelmetlenebb. Egyszerűen nem erre való ez a technika, függetlenül attól, hogy ha muszáj, meg lehet vele csinálni.
Végső konklúzió tehát az, hogy a hatótáv majdnem mindegy. Ha sok pénzünk van, akkor a gyors töltők és az utcai váltóáramú töltők (hála a kocsiba helyezett remek invertereknek) simán megoldást adnak. Ha pedig a környezetvédő vonalhoz tartozunk, akkor a városban úgy sem fogunk az éjszakai töltésnél nagyobb mennyiségű áramot elhasználni. Ennél sokkal fontosabb, hogy mit szeretnénk az elektromos autótól? Óriási, máshoz nem hasonlítható gyorsulásokat vagy egy eszközt, ami kevesebb környezeti terhelést jelent. Utóbbi lokálisan biztosan igaz, de a megengedett sebességgel történő közlekedés és a benzinesekkel elérhetetlen 100-as gyorsulásnak valahol lesz lecsapódó karbonlábnyoma, ebben biztosak lehetünk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez