Méltatlan bánásmód – SsangYong Rexton G4
Nem azzal kezdeném a beszámolóm, hogy mit gondoltam a Ssangyong Rexton G4-ről, miután megláttam, majd elkezdtem vezetni, hanem egy-két olyan reakcióval, amit az ismerőseimtől, családomtól kaptam, amikor a volán mögül felhívtam őket. Értem, hogy Rexton, de az milyen autó? Hogy néz az ki? Az pedig micsoda? Biztosan ezt akarod vezetni? Borzasztó ugye?
A fenti kérdések nem az autóról szólnak, hanem egyetlen dolgot jelentenek. A SsangYong nagyon rosszul áll márkaépítés tekintetében. Persze nem egy nagy autógyárról beszélünk. Dél-Korea mindössze negyedik legnagyobb autógyáráról van szó (amelyben az indiai Mahindra többségi tulajdont szerzett 2010-ben), de csak ez nem lenne oka annak, hogy ilyen kérdéseket kaptam. A SsangYong korábban egyet jelentett azzal, hogy a csúnya autók gyára. Gondoljunk csak a Rodiusra, amely biztosan benne lenne a döntős mezőnyben a világ legcsúnyább autói választáson, de az előző szériás Rexton sem volt éppen egy lélekmelengető szépség. A márka image és presztízse nagyon alacsony szinten volt, de az új modellek miatt nyugodtan kimondható, hogy látható a fény az alagút végén, sőt talán már az alagútnak vége is van. Bár a bázis nem volt magas, 0,1% piaci részesedése volt a márkának 2017-ben Magyarországon, de duplázta az eladásait 2018-ra illetve 2019-ben is 64%-os pluszban van 2018-hoz képest. Ennek az oka pedig egyszerű és nem is meglepő, elkezdtek végre emészthető formájú autókat gyártani. A Rexton G4 a termékskálán belül is egy kifejezetten jó külsőt kapott. Erőteljes, szép orr-része van és az oldalvonalak dinamizmust sugároznak. A belső kialakítása, minősége és elrendezése még ennél is sokkal szebbre sikerült.
Szóval azonnal érdemes elhessegetni bármiféle negatív kritikát, sztereotípiát a Rextonnal kapcsolatban. Azzal kezdeném, hogy gigantikus, ahogy a katalógus írja, robosztus méretű terepjáróról beszélünk. Méreteivel felveszi a versenyt az BMW X5-tel, 15cm híján 5m hosszú és közel 2m széles és mindehhez 1,8m magas. Formavilágában inkább sokkal jobban amerikai, mint európai vonalakkal rendelkezik, amely hangulatot a 20” krómozott gengszter felnik tovább erősítenek. Félelmetesen nagy tér fogad bennünket, ha beszállunk az autóba. Bár a beszállunk helyett a fellépünk találóbb kifejezés, mivel nagyon magasan van az utastér. Ez városi, napi használat során inkább kényelmetlen, de terepes használat során lesz ennek még sok előnye.
Az 5 üléses kivitel esetén 1m3 űrtartalmú csomagtartója van az autónak, mely a hátsó üléssor lehajtásával kisteher gépjárműveket megszégyenítő méretre, 1977l-re bővíthető. Sajnos nem volt lehetőség a 7 személyes kivitel kipróbálására, pedig a méretek alapján úgy gondolom, hogy közel teljes értékű 3. üléssor is elfér benne (további előny, hogy ebben az esetben a 2,5M Ft-os nagycsaládoknak szóló állami támogatás is igénybe vehető hozzá).
A hatalmas autót egy 2.2-es 184LE-s 420Nm nyomaték leadására képes erőforrás hajtja, amit egy 7 fokozatú Mercedes automata váltóval kapcsolhatunk. Kézzel állítható a 2 és 4 kerék meghajtás, illetve a terephasználat esetén egy felező fokozat is elérhető. Nem mondom, hogy óriási gyorsulásokra képes az autó, de kényelmesen lehet vele autózni és erős gyorsulás esetén is elviselhető a zajszint, ami az utastérbe kerül. Nem szabad elfelejteni, hogy egy 2,2 t súlyú autót kell mozgatnia az erőforrásnak, ami biztosan elbírna erősebb motort is. De ez utóbbi csak kósza gondolat, és csak azért jutott eszembe, mert az autó mérete, minősége alapján akár összehasonlítható nem csak méretében is egy BMW X5-tel, amelyben jócskán találunk erősebb erőforrásokat is. A teszt alatt 10,7l-es vegyes használatú fogyasztást mértünk (ebben nincsen benne a terepezés alatti fogyasztás.
És hogy miért jutott eszembe egy presztízs márka, amikor a motorról beszéltem? Mert a beltér kidolgozottsága tényleg pazar. A steppelt bőr, amelyből a hűthető, fűthető üléseken kívül a műszerfalra, ajtóra is jutott, fejedelmi hangulatot ad a Rextonban utazónak, a fa betét is minőségi érzetet ad. Led-es hangulatvilágítás, különböző helyen kialakított zsebek, tárolók teszik kényelmessé és széppé a belső teret, ahová még 220V-os csatlakozási lehetőséget is elhelyeztek. Sőt, még a műanyag kapcsolók széleire is krómozott díszítés jutott, hogy a prémiumérzést megkapjuk vezetés közben. A középre helyezett 9,2”-es érintőképernyős kijelző nagyon jó felbontású, könnyen kezelhető. Az autó támogatja a mobiltelefonok kitükrözését is erre a képernyőre. A kijelző alatt kaptak helyet az automata klíma kezelőgombjai. Ezek is szépek, de valahogy erről a gombsorról és elrendezésről egy előző generációs Chrysler vagy Cadillac jutott az eszembe, ugyanúgy, mint a légbeömlők vonalvezetéséről. Ezzel semmi probléma nincsen, talán azt a gondolatot erősíti, hogy ezzel az autóval az észak- amerikai autóvásárlók szívét is el akarja rabolni a gyártó, aki csak nemrégen kezdte el a forgalmazást azon a kontinensen.
A Ssangyong, valószínűleg a költségek alacsonyan tartása miatt, nem rakott a mostani divatnak megfelelően JBL, Bose vagy egyéb nagynevű hi-fi rendszert az autóba. De ennek ellenére szerintem nagyon jól szól benne a zene. Ha a hiányosságoknál tartunk (amennyiben az előzőt egyáltalán annak lehet nevezni), csak pár apróságot tudok felsorolni, ami nekem feltűnt, hogy hiányzik az extra tartozékok sorából. A tényleg kifejezetten szép és jó formájú ülésekben nem volt deréktámasz, bár ettől függetlenül nagyon kényelmesek voltak. Szokatlan módon nem lehet sávtartót rendelni az autóba, csupán sávelhagyásra figyelmeztető rendszert. Továbbá nincs adaptív tempomat és csak a „sima” sebességtartó a felszereltség része.
Biztos lehetne pár apróságot még felsorolni, de sokkal fontosabb, hogy ellentétben jó néhány divat terepjáróval a Rexton valóban arra készült, hogy terepre is menjünk vele. Az aszfalton túl pedig a presztízst egyedül az határozza meg, hogy ki milyen gödörből, dagonyából képes kijönni. Hála a magas felépítésnek, a felezőnek a terepakadályokat gond nélkül küzdi le a Rexton. Olyan helyeken haladtunk vele kényelmesen, ahol egy normál személyautó felmondta volna a szolgálatot.
Azt, hogy nagyon jól sikerült autóról van szó, bizonyítja, hogy amikor a Rextonnal közlekedtem, láttam az emberek elismerő pillantását, jópár tekintet megragadt az autón. Egyrészt a robosztus méret miatt szinte a legtöbb autó eltörpül mellette, másrészt nem tudták hová tenni, hogy melyik márka autójában is ülök.
A SsangYong komolyat lépett előre a márkaépítésben ezzel a típussal. Ár/érték arányban pedig egész biztosan az egyik legjobb vétel a piacon a Rexton G4, hiszen a tesztelt autó 13 millió forintos árával meg sem közelíti a hasonló képességű versenytársak árát. Az egészen biztos, hogy nem a legmenőbb, terepjáró a SsangYoung Rexton G4 és ezzel a választással nem lesz egyelőre „hűha” visszhang az elit clubban. De ha ezen a kérdésen túl tud lépni valaki, egy kiváló és minőségi autóban tud utazni, abszolút elfogadható áron. Számomra egy nagyon jó élmény volt a Rextont vezetni, és mától őszintén vissza tudok utasítani bármiféle negatív kritikát.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez