Megvallom őszintén, hogy Michael Brecker neve eleddig ismeretlen volt számomra, de amint megpillantottam Pilgrimage című új albumának borítóján a szereplőgárdát éreztem, hogy ez jó zene lesz.

Néhány név: Herbie Hancock, Pat Metheny, John Patitucci, Jack DeJohnette stb. Nem is csalódtam. Modern, instrumentális jazzről van itt szó, mely az éjszakai jazzklubok lüktető hangulatát idézi, ugyanakkor otthon a kanapén ülve, fejhallgatóval a kobakon, hideg gyümölcsteát iszogatva is kellemes hallgatnivaló mindazoknak, akik szeretik ezt a műfajt.

Brecker szaxofonon játszik; témái hol elsöprően kaotikusak (persze a szó legpozitívabb értelmében), hol pedig andalítóan fülbemászóak, megidézve a 60-as évek jazzvilágának jellegzetes hangulatát. A neves vendégzenészek is óriásit játszanak; külön-külön, és együttesen is beleadják tehetségük és tudásuk legjavát.

Bár mind a 9 tételt maga Brecker jegyzi, hagyja, hogy társai kibontakozhassanak hangszereiken, hiszen ez a műfaj az egyéni teljesítményről szól, és ezen a korongon kivétel nélkül egyéniségek játszanak. Minden pozitívuma ellenére a Pilgrimage nem egy könnyű anyag, többszöri meghallgatást igényel, hogy lassanként leülepedjen. Ennek ellenére bátran ajánlom mindazoknak, akik szeretik a Pat Metheny, Chick Corea és John Patitucci lemezeket.

:

• Michael Brecker Pilgrimage

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!