Mindent a kávéról
Nem tudom nektek mit jelent a kávé, nekem a mennyországot, a csodát, mely képes kihozni a legnagyobb lelki mélységből is, felderít, ha odakint borús az idő, egyszóval imádom. Legyen az presszó, capuccino, latte, melange, bécsi, vagy olasz, nekem mindegy, csak kávé legyen. Nyíltan vállalom kávéfüggőségemet, és bevallom, egyszerűen nem tudok ellenállni egy igazi jó feketének.
Egy legenda szerint, a kávé élénkítő hatásának felfedezése egy Kaldi nevű kecskepásztor nevéhez kötődik. Ez az etióp pásztor megfigyelte, hogy miután kecskéi egész nap a hegyoldal piros bogyóit legelészték, éjszaka nem aludtak, hanem azt ugrándozással töltötték. Ezt a különös észrevételt, elmesélte a közelben élő szerzeteseknek, akik úgy gondolták, hogy ez az ördög műve, ezért aztán tűzbe vetették a kávészemeket. Azonban, ahogy a kávészemek pörkölődni kezdtek a tűzben, fenséges illatot árasztottak. A szerzetesek kivették a megpörkölődött szemeket a lángok közül, vízzel lehűtötték, majd megkóstolták, és úgy tűnik ízlett nekik, mert az óta ismeretes a kávé, mint olyan.
A kávézás kezdetei
A kávézás kezdeteiről meglehetősen keveset tudunk, de amiben megegyeznek a tudósok, hogy először Jemenben kezdték fogyasztani, ahonnan valószínűleg mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, majd innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre. Ennél vitatottabb kérdés, hogy maga az elnevezés honnan ered. Erre két feltevés is szolgál: az egyik elmélet szerint a török kahve szó az arab kahwarára vezethető vissza, amely eredetileg bort jelentett. A szóátvitelt egy hasonlattal magyarázták: ahogy a bor csökkenti az ember vágyát az evés után, úgy csökkenti a kávé, az alvás utáni vágyat. A másik magyarázat szerint a kahwa egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan egyesek szerint a kávét Jemenbe behozták.
A kávé Európában
Európában csak a 17. század elejétől kezdték megismerni a kávét, de népszerűsége rohamosan növekedett. Az első kávéház Velencében nyílt 1624-ben, majd ennek mintájára Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is sorra nyíltak a kávézók. A 18. század elején a hollandok kávéültetvényeket telepítettek Indonéziában, a franciák ugyanezt tették Martiniqerán, a spanyolok pedig a Karib térségben, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.
A hazai kávé
Magyarországon a kávé a törökökkel együtt jelent meg, de ekkor azonban még nem nyerte el mai népszerűségét. Ebből az időből származik a “fekete leves” kifejezésünk is. A kávézás divatjának megteremtése nem kis mértékben köszönhető a bécsi udvarban gyakran megforduló magyar katonatiszteknek és arisztokratáknak. A szokás azonban olyan gyorsan terjedt, hogy 1896-ra csak Budapesten több mint 500 kávéház és körülbelül ugyanannyi kávékimérés működött. Ekkora a kávéházak már a szellemi és társasági élet központjaivá váltak.
Hogy mi helyzet napjainkban a kávéházakat és a kávézási szokásokat illetően Budapesten? – ennek jártunk utána a hamarosan megjelenő kávéházi sorozatunkban, amelyben olyan budapesti kávézókat mutatunk be nektek, ahol még igazi, tradicionális kávékölteményekkel találkozhattok, és ahol a kiszolgálás, csillagos ötöst érdemel. -
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez