Mit Mondhatnék, Minthogy Menő – BMW M4 Competition Cabrio
Már igen régóta kettévált az autózásban az a két funkció, hogy mint kizárólag eszköz elvigyen egyik pontról a másikba, és az, hogy a sebességet hajszolva élvezetet okozzon. Külön fejlődik a két vonal, de persze néha összeér a kettő. Érdekes irány a tető nélküli, azaz kabrió autók kategóriája, amelyek a szabadság érzést hozzák még közelebb hozzánk, cserébe némi kényelmetlenséget okozva a funkcionalitás terén. Mi történik, ha a három szempontot összegyúrjuk? Ez a BMW M4 Competition Cabrio!
Ha elkezdünk ellentmondásokat pakolni egymás mellé, vajon kijöhet-e olyan válasz, hogy IGEN ez tényleg tökéletes? M, mint mekkorát tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy nem. Ha azt gondoljuk, hogy fura rózsaszín árnyalattal képtelenség férfias autót megalkotni, akkor a válasz M, mint mennyire távol állunk a valóságtól. Sorolhatom az M betűket a négyes széria m betűs csúcsváltozatának allegóriájára, de nem az a célom, hogy szuperlatívuszokat és dicshimnuszokat gyűjtsek össze ebben a tesztben, amit egyébként simán meg lehetne tenni. Az M4 ugyanis egy olyan autó, amitől azonnal beindul szinte mindenkiben a vágy, aki kipróbálhatja, hallhatja és érezheti.
Imádni fogom olvasni a kommenteket néhány embertől arról, hogy mennyire csúnya a hűtőmaszk veséje, mennyire nem kellene neki ingyen sem. Azért fogom örömmel olvasni ezeket a bejegyzéseket, mert tudni fogom azt, hogy mennyire más hinni valamiről valamit és megélni. Márpedig aki nem érezte még a szerelmet, azok számára az egy értelmetlen önpusztító érzés, amely inkább több fájdalmat hoz legtöbbször, mint bármi mást. Aki pedig átélte, az tudja, hogy lehet ugyan élni nélküle, de minek. Hát ugyanígy van ez az M4 Competitionnel. Ameddig nem próbáltad, nem is sejtheted, hogy mit jelent 510 lóerő, 650Nm nyomaték megélése egy valódi, nem árammal pumpolt turbó benzinesen keresztül. Hogy ezt egy majdnem átlagos elektromos autó is tudja? Igaz, de a sorhat 3 literes turbó hangja csak annyira fontos, mint amennyire fontos lehet, ha egy 120 kilós kigyúrt sportoló cingár hangon szólalna meg. Ha nincs meg a hangjában is az erő, megöli a hatás jelentős részét. A sportos érzés, a gyorsulás, nem kétdimenziós hatás. Kell hozzá hang, nyomaték, design és az összes többi körítés. A BMW pedig ezt nagyon érzi, mindenfélét összepakolni úgy, hogy az egészből egy ultramenő, p@nci nedvesítő csoda szülessen.
A fentieket gondolva mégis ki kell, hogy mondjuk, tökéletesen értelmetlen ekkora teljesítményt belepréselni egy nyitható tetejű autóba. Nem feltétlenül a 3,7 másodperces gyorsulás miatt, mert ahhoz az túl rövid ideig tart, hogy diszkomfort érzésed legyen. Inkább azért, mert a sebesség úgy is leviszi a fejed. De mégis, ez annyira rohadt jó, hogy nehéz trágár szavak nélkül igazán kifejezni az érzést, amit abban a pillanatban érzel. Állandó központban leszel, ne is számíts másra. Mondhatnám, hogy a szegény ember Ferrarija az M4. Ha már az áraknál tartunk, az M4 competition cabrio 36,2 millióról indul és extra felszereltséget szinte alig lehet találni a konfigurátorban, annyira tele van pakolva. A tesztautó is csak azért tudott 42 millió forintig eljutni, mert a különleges fényezés, a kerámia fékek és a különleges ülések milliós pluszokkal dobták meg az árát.
De szerintem ezen nem is érdemes spórolni, hiszen, mint megannyi kellék, ezek is a színház részei, jól és tökéletesen kialakított díszletek, amelyek az élményt fokozzák.
A BMW M4-et a teljes használat alatt úgy éreztem, hogy egy színpadi jelenet, egy izgalmas, szinte nem is valóságos élmény, amelynek kaland, dráma vagy éppen vígjáték jelenetében, magam vagyok a főszereplő. Mindenki rám néz, celebként mozgok, miközben a vászontetőt – amely egyébként szintén nem az, csak éppen úgy néz ki – pillanatok alatt, akár 50km/h sebesség mellet teszem a csomagtérbe.
A futómű borzalmasan kemény, de még ez is fokozható, hiszen sport vagy track üzemmódban tovább fokozódik a hatás. A nyolc sebességes ZF váltó óriási kattanásokkal vált, hogy a sportos érzés a maximumig legyen fokozva. Versenypilóta vagy, akár küzdhetsz az elemekkel, ha úgy tartja kedved, vagy rá is bízhatod az elektronikára.
Nem autóztam vele a határon, lehet nem is lennék rá képes, de valahogy úgy éreztem, hogy ott van mindig az elektronika őrangyala, aki, ha kell, be fog avatkozni. Tökéletes a biztonság, óriási a teljes feeling. Száguldasz, miközben elengeded a gyorshajtási bírsággal kapcsolatos összes félelmedet, mert egyszerűen megéri. Olyan a hang, olyan a hatás, hogy nem a pénzen akarsz gondolkodni, hanem olyan dolgokon, ami ennél sokkal-sokkal több. Hogy ez baj? Egyébként igen, mert veszélyes.
Szerencse, hogy valószínűleg mindenki megnyugszik és lecsillapodik egyszer, mert bár az M4 cabrio tényleg mindenre képes, de leginkább arra, hogy élvezzük az utat, a természetet, a szél lágy érintését, ahogyan az arcunkhoz ér.
A korábban nálunk járt M440i XDrive cabrio (amelyről a teszt itt olvasható), még a modellfrissítés előtti változat volt. Ettől a változattól természetesen a külső megjelenésben is nagyban különbözik az M4, hiszen mások, sokkal agresszívebbek a lökhárítók, a dupla-dupla kipufogók és a teljes hátsó diffúzor más megjelenést kölcsönöz neki, nem beszélve a nagyobb kerekekről, oldalsó légbeömlőről az első sárvédőn. De ezek a különbségek nem a ráncfelvarrással kerültek az autóra, hiszen a korábbi M4 is ilyen külsővel volt megáldva. A modellfrissítés sokkal inkább a belső térre koncentrálódott. Az új M4 ugyanis megkapta az ívelt digitális műszeregységet a dupla kijelzővel. A kormányon és a teljes műszerfal kialakításán módosítottak. Nyoma sincs már semmi klasszikus, gombbal kezelhető megoldásnak. Az utóbbit nem feltétlen találom előnyének, de az egyértelmű, hogy mutatós, szép grafikai megoldással, gyors és logikus felépítésű szoftverrel oldotta meg a BMW az infotainement rendszert.
A vezetési üzemmódokon belül, számtalan beállítást végezhetünk el, hogy a számunkra leginkább kedvező módon viselkedjen az autó. Dönthetünk úgy például, hogy hátsókerék meghajtásra váltunk, sőt ezen belül is konfigurálható a kipörgés gátló vagy a motorikus, felfüggesztési paraméterek.
A kormányon elhelyezett két gombra ráprogramozható a kedvenc beállításunk, hogy ne kelljen mindig újrakezdeni.
A BMW M4 Competition Cabrio a maga nemében egyedi, különleges és valóban lélegzetelállító autó. Hihetetlen gyors, kemény sportkocsi, de ha szeretnénk, ugyanolyan kezes is tud lenni. Ahogyan a cikk elején írtam, nem vagyok biztos abban, hogy egy nyitott tetős autóba érdemes-e ilyen mennyiségű teljesítményt, vadságot zsúfolni, hiszen a nyitott tetővel való közlekedés számomra inkább a természet közelségéről, annak megéléséről szól igazán. Másfelől tény, hogy csukott tetővel semmi különbséget nem lehet érezni egy keménytetős autóval szemben. Ugyanolyan csendes, nyoma sincs a szélzajnak. A csomagtér pedig nem feltétlenül egy kardinális kérdés ebben a kategóriában, bár még lehajtott tetővel is akad benne 300 liter, ha pedig nem kabriózunk, akkor 385 literig lehet bővíteni.
Összességében egy csodálatos álomautónak és örök élménynek tartom a BMW M4 Competition Cabriot, de az mindenképpen elgondolkodtató körülmény, hogy megér-e 1 másodpercnyi plusz gyorsulás és néhány egyedi kiegészítő nagyjából plusz 10 millió forintot a 440i-hez képest. Valószínűleg erre a választ a pénztárcánk és a menőség iránti vágyunk tudja leginkább a megadni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez