Mit kezdjek vele? A fésűkagyló
A fésűkagylóval legtöbbször tankolás közben a Shell kutak logójában találkozunk vele.
Sajnos, mert egy nagyon ízletes ételről van szó – igaz magas a koleszterintartalma. Zarándokkagylónak is hívjuk. Egyik teknője domború (ezen 16 borda fut végig), másik szinte lapos. Nem alakjáról, hanem az egyiptomiak szokása után kapta nevét, ők ugyanis kivésték a bordák közti részeket a héjból, és fésűnek használták azt.
Európa és Amerikai atlanti partjai mentén él. A több rokon faj két csoportba sorolható: a kisebb ízletesebb öbölben élő kagylók és a nagyobb, mélytengeri kagylók csoportjába. Amerikában csak a fehér izmait fogyasztják: Európában és Angliában az ikráját is. Franciaországban – ahol a legtöbbet fogyasztják belőlük – az osztrigák és a kékkagylók mellett a legnemesebb ünnepi lakomának számít. A friss (vagyis zárt kagylójú) példányokat csak tanúsítvánnyal lehet árulni. Ilyenkor a fésűkagylót még izommal tapad a kagylóhéjhoz. Egy éles kést a héj és a kagyló közé csúsztatva tudod felfeszíteni. Felhasználás előtt vágd ki a sötét eret és a fehér izmot. Általában főzve fogyasztják, de egyre nagyobb teret hódítanak a marinált, nyers kagylós receptek is, mint például ez itt, a Michelin-csillagos Mauro Colagrecótól.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez