Ne spájzoljunk be tablettákból!

Emberek ezrei, milliói élnek nap mint nap úgy, hogy egy vagy több gyógyszert szednek illetve diétát tartanak megfelelő egészségi állapotuk fenntartása érdekében. De vajon tényleg az egészségüket tartják ezzel fenn? Biztos, hogy a koleszterinszint nem javítható, egyes betegségek nem gátolhatók meg más, természetes módon is? A témával kapcsolatban Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal beszélgettünk.

Vajon hány ember bízza rá az életét manapság egy-két tablettára és okoz magának kellemetlen érzéseket azzal, hogy szigorú diétán él? Teszi mindezt annak érdekében, hogy ne emelkedjen a koleszterinszintje, ha az már amúgy is magas, illetve ne adjon esélyt egyéb, komoly betegségek kialakulásának.

Régóta nem titok, hogy a vérsavóban mért megnövekedett koleszterin szint, valamint annak egyik frakciója, az LDL koleszterin emelkedett értéke a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját fokozza – növelve a szívinfarktus, az agyvérzés, agyi infarktus kialakulásának az esélyét.

Ám a zsír-anyagcserével kapcsolatban a közelmúltban új felfedezések láttak napvilágot. Több orvosszakmai társaság is újragondolta az összefüggéseket a diéta, az összkoleszterin szint, a koleszterincsökkentő kezelés és a valódi kockázatok között. Megjelent például az Egyesült Államokban egy szakértői anyag 2015 februárjában, mely egyértelműen állítja, hogy nem probléma a túlzott fogyasztás koleszterin esetén, a bizonyítékok szerint nincs kapcsolat a szívbetegségek és a táplálkozással magunkhoz vett koleszterin között.

Ez igen meglepőnek tűnhet, különösen, ha belegondolunk, hányszor bogarásztuk alaposan a boltban a termékcímkéket. Ezek szerint diétával nem igazán csökkenthető a koleszterinszint?

A koleszterin és a B-vitamin közös titka

TUDTA-E?

A 2015-ös Diétás Irányelvek Tanácsadó Bizottság elnökei szerint erősek a bizonyítékok arra, hogy egyes élelmiszer-csoportokat felesleges teljesen kiszorítani az étrendünkből, ahogyan az sem szükséges, hogy egyetlen diétás módszert alkalmazzunk az egészséges étkezésért.

Jobban tesszük, ha inkább az élelmiszerek széles választékát kombináljuk rugalmasan, így egyéni ízlésünket, szükségleteinket is kiszolgáljuk.

A koleszterin szint emelkedése a szervezet sejtjeiben együtt zajlik a bizonyos helyzetekben képződő, homocisztein nevű aminosav származék szintjének emelkedésével. Ha a homocisztein (Hcy) emelkedik, emiatt nő a koleszterin szint is. A HCy értéke rutin laborvizsgálattal megállapítható.

Az elmúlt években vált világossá, hogy amennyiben a szervezet sejtjeiben központi szerepet játszó B12 és B9 (vagyis a folsav) szintek túl alacsonyak, megváltozik a sejt normál működése. Ennek eredményeként sok HCy képződik és emiatt a koleszterin szint is megemelkedik.

Számos különböző vizsgálat elvégzése után beigazolódni látszik, hogy ahogy a kor előre halad, úgy csökken a szervezet aktív B12 vitamin és aktivált folsav szintje, ennek eredménye pedig a Hcy szint, majd pedig a koleszterin szint emelkedése.

Ám amennyiben ilyenkor a nagy dózisú B12-vitamint és a B9-et, azaz a folsavat szájon át visszapótoljuk, vitamin vagy táplálék-kiegészítő formájában, klinikai vizsgálatok által bizonyítottan helyreállhatnak a sejt anyagcsere-folyamatai: a homocisztein szint lecsökkenhet, miek eredményeként a koleszterin szint is normalizálódik. Vagyis, a gyógyszeres koleszterincsökkentés helyett a koleszterinnel küzdő embereknél abszolút eredményes lehet a vitamin visszapótlás - máris egy kicsit fellélegezhetnek. A gyógyszerek káros mellékhatásaival sem kell számolniuk…

Márpedig igen sokan szednek sztatinokat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében. David D. Diamond és Uffe Ravnskov a közelmúltban megjelentetett egy tanulmányt az Expert Review of Clinical Pharmacology című szaklapban, melynek címe: Milyen statisztikai csalásokat alkalmazva teremtették meg azt a látszatot, hogy a sztatinok biztonságosak és hatékonyak az elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevencióban? A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a koleszterinszint csökkentésére alkalmazott sztatinoknak számos mellékhatásuk van, melyeknek jelentőségét a klinikai vizsgálatok nem emelték ki – noha azok súlyosak is lehetnek, nőhet miattuk a rákban történő elhalálozás vagy a mellrák kialakulásának esélye.

A szellemi leépülés lassítható?

Nemcsak a koleszterinnel kapcsolatban eredményes a B12 vitamin. Visszapótlása a szervezetben javíthatja a szellemi teljesítőképességet. Sokan gondolják, hogy a szellemi leépülés az időskor velejárója, ám ez nem feltétlenül igaz. Az értelmi és érzelmi képességek hanyatlása annak a következménye, hogy a korábban egészséges agyszövet elsorvad.

Az Alzheimer-kór is demencia-kórkép: leggyakoribb oka az időskori elbutulásnak. Az elbutuláshoz azonban olyan fajta hiányállapot köthető, mely akár már húsz évvel korábban nyilvánvaló a szervezetben, majd pedig időskorban jelentősen csökkenti a szellemi teljesítőképességet.

A B12 molekuláról van itt szó, mely központi szerepet játszik a sejt szaporodásában és optimális működésében. 2010-ben megjelent egy nagyszabású finn tudományos vizsgálat, mely egyértelműen rámutatott a szellemi teljesítőképesség és a B12 vitamin szint összefüggésére.

Az Alzheimer-kóros, szellemileg leépült betegek 20-25 évvel korábban levett vérmintáiban az aktivált B12-szint sokkal alacsonyabb volt, mint a későbbiekben szellemileg jó állapotban maradt társaiknál. Vagyis, ha időskorban valakinek alacsony a B12 szintje, gyakran figyelhetőek meg nála a szellemi leépülés jelei. A demenciában szenvedő betegek B12 raktárai kimerült állapotban vannak – ezen azonban lehet segíteni. A B12 vitamin B6 vitaminnal és folsavval (B9) kiegészítve segíthet a vitaminraktárak „visszatöltésében”, ezáltal jótékonyan hat a szellemi teljesítőképességre.

A makula-degeneráció nem feltétlenül jár a korral

Az időskori makula-degeneráció kialakulását valahol szintén elkerülhetetlennek tartjuk. Ám érdemes tudni, hogy ez a szembetegség is összefüggésben van az emelkedett homocysztein szinttel (Hcy). Az összkoleszterin szint és az LDL koleszterin szintje, azaz a Hcy szint akkor emelkedik meg, ha anyagcsere változások történnek a testben. Ha nincs elegendő folsav (B9) és B12 vitamin a sejtekben, ez gyakori oka a homocisztein-szint emelkedésének. Amennyiben a szervezet nem szenved hiányt B6, B9 (folsav) és B12 vitaminban, akkor az időskori makula-degeneráció kialakulásának esélye a felére csökkenhet.

Mielőtt tehát gyógyszerekre hagyatkoznánk, érdemes kipróbálni a természetes módszereket is – a B12, a B6-vitamint és a folsavat, melyekkel a szervezetünket „egyenesbe hozhatjuk”. Ha örökre nem is, de annyira, hogy még legyen időnk egy szép időskorra.

Forrás: drbezzegh.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!