Szívkarambol
Kevés dolog fáj annyira, mint csalódni a szerelemben. A legkegyetlenebb érzés, amikor attól kapunk tőrt a szívünkbe, akiben megbíztunk, akiben hittünk, akivel szinte egyek voltunk, aki számára minden tettünk és érzésünk nyitott könyv volt.
Ő volt minden titkom tudója, a legjobb barátom, Ő volt, akiért bármit megtettem volna, akiért az életemet is odaadtam volna. A szívem egészével szerettem őt, tiszta szerelemmel, a szerelem legnemesebb fajtájával.
Mindig azt mondják, hogy az Idő begyógyítja a sebeket. De az Idő nem csak gyógyít, hanem kezdi egészen más oldalról megmutatni a múltat. Eloszlatja a ködöt, és feketén-fehéren, minden máz nélkül feltárja a valóságot. A csalódásokat nem megszépíti, hanem rivaldafényben láttatja mindazt, amit akkor és ott nem vettünk észre.
Látom már, hogy önmagam számára elferdítettem az életünket. Hogy mindig találtam olyan körülményt, olyan momentumot, amellyel felmentettem őt minden felelősség és cselekedet alól. De a képlet egyszerűbb, mint gondoltam. Nekem terveim voltak, ő csak élni akart. És amint komolyabbra fordult volna az életünk, olyan gyorsan vágtatott ki a kapcsolatból, hogy csak egy porfelhő maradt utána. Igazán azóta sem tudom, ha hagyok még időt a mérföldkövek megtételéhez, ha úgymond nem siettetem az életünk komolyabb mederbe terelését, akkor vajon elérkezik e a fordulópont. Ezen már kár is rágódni. Ami elmúlt, az elmúlt. Bár óriási hatása van a jelenre.
El kellett fogadnom, hogy mindez ellen semmit sem tehetek. Mára eljutottam odáig, hogy már nem is akarok mit tenni. Számomra fontos a család, az otthon, és ő ezt soha nem tudta volna megadni, mert ez számomra volt fontos, ez az én álmom és vágyam volt, de nem az övé. Így nézve jobban jártam, és hiszem, hogy a Sors tartogat még nekem varázslatos szerelmet, amelyben kiteljesedhetnek az álmaim.
Ő megtalálta azt az embert, aki hasonló módon vélekedik a világról. Akivel sokkal jobban összeillenek. Már azt sem bánom, hogy mennyit vesztettem, mert valójában sokkal többet nyertem. Megtanultam, hogy ha túl sok kompromisszumot kell kötni egy kapcsolatban, az gyakran önmagunk fejlődésének szab gátat. Ugyanakkor azt is tudom, hogy bármi is történjen két ember között, ha tiszta érzelmekre épült a kapcsolat, akkor az a két ember állandóan jelen lesz egymás életében. Egy tiszta szerelem kitörölhetetlen nyomokat hagy, mindkét félben.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez