Tradíció, stílus, sebesség – Maserati Ghibli 3.0 V6
Ha nem szeretne valaki elveszni a tömegben és ha többet jelent számára az autó egy tárgynál, akkor megérkezett. Ez a Maserati. Ennél stílusosabb járművet nem tudok elképzelni. Persze lehet találni ezernyi részletet, amely ezt bizonyítja és amire megpróbálok majd kitérni, de nem mindenki fogja tudni megérteni ezt az érzést. A Maserati Hungary-nak köszönhetően, mi bepillantást nyerhettünk ebbe a világba.
Mielőtt megkísérlem átadni szavakban az érzést, amelyet a Ghibli vezetése ad, fontosnak tartom, hogy a márka történetéről, illetve az ikonikus logóról néhány szót ejtsek.
Ha valaki azt gondolná, hogy Aquaman vagy esetleg Poszeidón inspirálta a logót, sajnos ki kell, hogy ábrándítsam. Aquaman még nem létezett (azaz persze biztosan létezett, de még nem rajzolta le senki), amikor a Maserati fivérek közül a negyedik, aki művészetekkel foglalkozott, megalkotta volna. Poszeidón pedig a görög mitológia egyik főistene. Mit keresne ő egy ízig-vérig olasz autóban? A megfejtés Neptunusz, aki, mint a római mitológia istene, származtatható a görögből, de szerepében, ábrázolásában teljesen más volt. Talán a legnagyobb különbség a kettőjük között az, hogy a rómaiak eredetileg nem voltak hajós nép, így Neptunus sokkal inkább a folyók, édesvizek istene volt, nem a tengereké. Éppen ezért számos ábrázolásban a kocsiját lovak hajtják, de természetesen a kezében ott van az elengedhetetlen háromágú szigony. Ez a forma pedig láthatóan örök és egybeforrott az erő, magabiztosság és a hatalom szimbólumával, tökéletes megtestesítője ennek a csodának, amit Maseratinak neveznek.
Az alatt a pár nap alatt, ameddig a Ghiblit hajtottam, végig az járt a fejemben, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy számos ember, aki megengedhet magának egy ilyen értékű autót, miért választ egy kommersznek mondható Mercedest, BMW-t, Audit vagy éppen Lexust. Mi az oka annak, hogy a német autógyártás ilyen erősen dominál azok körében, akik a vagyonuk révén lehetnének sokkal inkább individualisták? Gondolhatunk arra, hogy érthető módon a minőség miatt választanak a fentiek közül. Nem kételkedem benne, hogy helyes a döntés. A Maserati minőségéről rosszak a hírek. Nem tudom bizonyítani az ellenkezőjét pár napos teszt alapján, mert nem elégséges, hogy azt mondjam, hogy semmi műszaki problémám nem volt. És bár ez az érvelés lehet, hogy igaz, de mégsem vagyok ebben meggyőződve. Egyrészt a BMW híre sem makulátlan, mégsem tántorít el senki a vásárlásától. Másrészt a vevőréteg, akiről beszélek, 2-3 éves ciklusban cserél autót, ennyi idő alatt pedig a garancia így is, úgy is védi az esetleges problémától. Garantáltan kap csereautót egy Maserati vásárló, így, ha olyan szegénysorsú lenne, hogy csak egy darab négykerekűre futja, akkor is meg lenne oldva a közlekedés problémája. Így a kérdés számomra továbbra is nyitott.
Zavarja esetleg a fogyasztás? Hát a Ghibli valóban szomjas. Tesztünk alatt, amely semmiképpen nem tartozik a hétköznapi vezetésbe, 19 literes átlagfogyasztást produkált. Sok? Igen, rohadtul sok, de kit érdekel. Ez a fajta élmény, amelyet a V6 dübörgése okoz, főleg, ha a középkonzolnál benyomjuk a Sport gombot, semmihez nem hasonlítható. Minden szomszédod odajön és kicsit irigykedve, és nagyon-nagyon vágyakozó módon pillant a vezetőülés felé, jelezve, hogy bizony ő is szeretne röpke pillanatra elkapni egy morzsát abból, amit a 430 lóerős fenevad nyújtani képes.
És persze nem mondasz nemet, mert az élmény akkor a legjobb, ha mindenki élvezheti. A válasz tehát nem a fogyasztás, egészen biztosan. És ugyan sok a lóerő, de nem ettől egyedi a Maserati. A többi presztízs márka is kínál ennyi, vagy akár még sokkal több lóerőt. Ezért a pénzért persze ők sem adnak többet, sőt lehet valamivel kevesebbet.
A Maserati nem kellőképpen tágas. Ha összehasonlítanám a fent említett német, vagy japán versenytársakkal, akkor határozottan alulmarad. De ez az olasz bizony sportautó, a fentiek meg legjobb esetben is csak sportosak. Jól csinálják ugyan és elképesztő formai csodákat produkálnak az ottani tervezők, hogy elhitessék velünk az érzést, de a Maseratinak a DNS-ében van a sport. Mint azok a feketebőrű emberek, akik 6 évesen komolyabban mozognak, mint egy fehérbőrű 20 év gyakorlás után. Nem kell gyakorolni sem, a vérében van. Így van a vérében a sport a Maseratinak. Minden ív, minden apró szelete azt sugallja, hogy arra született, hogy felfalja az utat, hogy megegye, darabokra cincálva tegye magáévá és aztán nyelje le.
Sport autóból is sok van, de ez a fenevad, ki tudja hogyan csinálja, de közben olyan elegáns, annyira elit, hogy elfelejtjük, hogy ragadozó. Amikor a gepárdot látom vadászni. Nem foglalkozom a gazella lelkével, elfogadom, hogy arra született, hogy ebéd legyen belőle. A gepárdot mozgása, stílusa valahogy magasabbra emeli, mint egy átlagos nagyvad. A Maserati maga a stílus, a fa betétek, a valódi fém gombok, a kormány mögötti váltókar hideg nyersessége, amit, ha megérintünk és jó ütemben használunk, visszadurrogtatja a biturbót, annyira más, annyira különleges, hogy nincsenek szavak, amelyek leírják mindezt.
Képtelenségnek tartom, hogy minden egyes külső részletet kiemeljek. Amiről viszont feltétlenül beszélni kell, az a hűtőrács. A mai Maseratik védjegyévé vált homorú hűtőrács azt hiszem maga a tökéletesség. Ha egyetlen pontot kellene kiemelnem, ami kifejezi az autót, talán ez a pont lenne az. Ahogy görbül, ahogy dominál a frontrészen az maga a csoda. Nem tudok elképzelni szebb, agresszívabb és különlegesebb formát.
A sárvédőkön elhelyezett 3-3 darab hűtő nyílás, illetve kopoltyú szintén ékes dísze a frontrésznek, és egyben egy hamisítatlan Maserati jegy.
Ezen felül természetesen hatalmas papucsok vannak a Ghiblin, aminek réseiből jól láthatóan tűnik ki a tűzpirosra festett Brembo fékek sziluettje, biztosítva azt, hogy az autó megállni is képes, nem csak iszonyatosan menni.
A modern technika, a számos szenzor persze mind-mind megtalálható az autón annak érdekében, hogy a sávtartás, parkolást könnyítő rendszerek működni tudjanak, de prémiummá az apró részletek miatt lesz a kocsi. Érdemes kiemelni a C oszlopon elhelyezett markáns logót, amely igazi dísze a hátsó traktusnak.
A beltér, ahogy említettem csodálatosan kidolgozott fém-fa-bőr kompozíció. Jó érzés ránézni, sportos, időtlen formákkal kialakított elegáns környezet. A középre elhelyezett Maserati emblémás óra fölött hímzett bőrborítás is arról tanúskodik, hogy minden apró részlet kidolgozására odafigyeltek.
Van természetesen pakolórekesz, érintőképernyős (Fiatos stílusban szerkesztett) középkonzol, amelyre a telefon kitükrözhető. Nem lehet belekötni a műszerfalba sem, pedig már nem a mai kor szülötte. Manapság teljesen digitális egy felső kategóriás műszerfal, de itt még két analóg mutató (sebesség és fordulatszám) közé került digitális kijelző. El kell fogadni, hogy a Ghibli 6 éves típus. Akkoriban ez maga a technikai csúcs volt, mára kevéssé lenyűgöző technikai szempontból. Lehet elfogult vagyok, de nekem ennek ellenére így is nagyon tetszett, nem is hiányzott a 10-12” -os kijelző, amit manapság egy ilyen kategóriában láthatunk. Ettől megmaradt a tradicionális érzés, ahogy folyton láttam a 310-ig skálázott sebességmérőt és a 8000-ig rovátkázott fordulatszámmérőt. Kettő között pedig a színes képernyőn a tetszés szerint megjeleníthető információt. Például azt, hogy a négykerék meghajtás éppen milyen arányban adja le a teljesítményt az egyes kerekekre.
De a fenti sok-sok csodálatos részlet, tudás, technika mit sem érne, ha nem lenne ott a hang. A hang, amitől mindenkinek libabőrös lesz a háta, amelytől elfelejtkezünk róla, hogy spóroljunk, hogy környezetet védjünk, hogy létezik más is a világon. Ezt sajnos szavakban nem tudom kifejezni, ezt hallani kell.
A Maserati tehát elképesztően sportos, és közben elegáns is. Részese lehet az ember annak, amit például a lovaspóló fejez ki. Kevés embernek jut az eszébe, hogy ezt a sportot válassza. A labdarúgás, fittneszterembe járás, de még a tenisz is sokkal inkább elérhető, jobban benne van a köztudatban. Hát ez az oka annak szerintem, hogy nem vesz mindenki ilyen autót, aki megtehetné. Kevés van belőle, ennyire talán kevés embert érdekelnek a kocsik és a gazdag baráti körben nem jár érte külön pirospont, ha valaki individualista és nem Mercis vagy BMW-s. És ezzel talán megbántok néhány embert, de bizony hiányzik a nagy betűs stílus. Mert a szimpla bankszámlán lévő nagy összegen kívül más is kell ahhoz, hogy valakinek ez meglegyen.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez