Vajon a múltunk előttünk vagy mögöttünk van?
Az agyunk szerint mindig az van előttünk, amit nézünk. Az elmének van egy olyan tulajdonsága, hogy ami "előtte" van, arra koncentrál. Ezt a képet pedig a meglévő információk alapján forgatja újra és újra. Ezt nevezzük hétköznapi értelemben „rágódásnak a múlton.”
Egy elmúlt, lezárult dologra, ami megtörtént, amit megtettél, esetleg visszafordíthatatlan, és amiben már nincsen hová lépni, arra hogy kapsz megoldást? A múlttal két dolgot tehetünk: vagy levesszük róla a figyelmünket - ha tudjuk-, vagy magunk elé helyezzük, és újra felbontjuk az aktát. Mind a kettőhöz szakembert javaslok.
Miért kevés hozzá a barát? Egyszerűen a barátok néha a tapasztalataikkal többet ártanak, mint használtak. Minden tanmesét ugyanis újabb információként, egyfajta "lehetségesként" elraktározódik a gondolataidban és elkezded újra írni a történetet. Újra és újra. Újabb kérdések, újabb lehetséges válaszok, Te pedig még mindig a visszapillantóba nézve próbálod vezetni életed autóját.
Először is érdemes a jövőd mellett dönteni. Megismerkedni az igényeiddel. Amikor tudod, mire volna igényed, ön-azonos célokat állítani. Ön-azonosnak nevezem, ami az értékrendünknek, személyiségünknek, stílusunknak megfelel.
Majd jönnek a lépések, amiket - had lepjelek meg- nem akkor fogsz megtenni, amikor "akarsz", vagy amikor "készen vagy rá", vagy amikor "a körülmények engedik", esetleg amikor "az önbecsülésed engedi", hanem kizárólag akkor, amikor TUDOD, hogy pontosan hová kell lépned és MEGTESZED. Amikor felállsz, pedig ülhetnél tovább.
Másodszor kezd azzal, hogy listázd a legszebb múltbeli eseményeid. Az erősségeid, jó tulajdonságaid. Azokat, amit lehetetlennek hittél, majd mégis sikerült elérned?
Listázhatod a negatív dolgokat is, DE emellé kizárólag azt írd oda, amit megtanultál belőle, ami biztosan a javadat szolgálja a jövőben? Milyen jó tulajdonságokkal ruházott fel?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez