Vincze Lilla: szenvedély és elegancia francia sanzonokkal és filmzenékkel
2025. április 25-én különleges zenei élmény várja a közönséget a MOM Kult színpadán: Vincze Lilla francia sanzonokkal és ikonikus filmzenékkel varázsolja el rajongóit. A "Paroles, paroles..." est nemcsak a szenvedély és elegancia ünnepe, hanem egy érzelmekkel teli utazás, amelyben minden dal új életre kel Lilla egyedülálló tolmácsolásában. Az ikonikus Montmartre hangulatát idéző előadás egyedi atmoszférát teremt, ahol a múlt és a jelen harmóniában találkozik.
1. Mikor volt az első találkozásod a francia sanzonokkal, és hogyan hatottak rád akkor?
Első találkozásom a francia sanzonokkal gyerekkoromban történt, amikor családi körben Edith Piafot hallgattuk. Ez a kicsi nő, akit világszerte csodáltak, azonnal magával ragadott. A hangja, a szenvedélye és a költészete egészen varázslatos volt számomra. A francia nyelv szépsége és az érzelmek gazdagsága teljesen elbűvölt. Mintha egy másik világ nyílt volna meg előttem, tele érzelemmel, drámával és inspirációval. Ez az élmény ösztönzött arra, hogy később én is a zene és a művészet útját válasszam, mert éreztem, hogy a sanzonok által megélhető érzelmi mélység és történetmesélés egyedülálló.
2. Van olyan emléked, ami különösen kötődik egy-egy dalhoz a mostani műsorból?
Az egyik legfontosabb emlékem a mostani műsorhoz kötődik, méghozzá a vendégművészemhez, Jason Kouchakhoz, aki francia zeneművész és énekes. Először a Sakkolimpián énekelhettünk együtt, ahol megszületett az első közös dalunk, The Bridge of Harmony. Ez a dal nemcsak zenei értelemben különleges, hanem szimbolikus is, hiszen egy olyan hidat jelenít meg, amely összeköt minket és azt üzeni, hogy a zene képes embereket, kultúrákat összekapcsolni. Mindig öröm és büszkeség, amikor ezt a dalt együtt adjuk elő a színpadon. A dalban lévő üzenet minden fellépés alkalmával újra életre kel, és a közönség számára is egy harmóniát sugall.
3. Melyik az a pillanat az életedben, amikor úgy érezted, hogy igazán megtestesíted a szenvedélyt és eleganciát, amit a sanzonok képviselnek?
A legmeghatározóbb pillanat az életemben, amikor igazán úgy éreztem, hogy megtestesítem a sanzonok szenvedélyét és eleganciáját, az 1994-ben volt. Akkor a Ruttkai Éva Színházban Edith Piaf szerepét játszhattam és énekelhettem Pataki Éva Edith és Marlene című zenés darabjában. Ez a szerep nemcsak művészileg, hanem emberileg is mélyen megérintett. Piaf élettörténetét, küzdelmeit és a zenéhez való elkötelezettségét életre kelteni olyan kihívás volt, amely arra inspirált, hogy én magam is még mélyebben megértsem a sanzonok lényegét. Ez a szerep tanított meg arra, hogyan lehet egyszerre törékeny és erős, elegáns és szenvedélyes lenni … mindezt hitelesen és önazonosan.
4. Ha egyetlen francia sanzont vagy filmzenét kellene választanod, ami leginkább tükrözi a személyiségedet, melyik lenne az?
Két dal is mélyen tükrözi a személyiségemet: Francia sanzon: Edith Piaf Je ne regrette rien (Nem bánok semmit se). Ez a dal az életemhez való hozzáállásomat és az elfogadás erejét szimbolizálja. Az élet során hozott döntéseinkért való felelősségvállalás, a múlt elfogadása és a jelen pillanat teljes átélése mind olyan értékek, amelyeket a dal közvetít, és amelyekben hiszek. Filmzene: Operaház Fantomja - Christine dala édesapjához (Wishing You Were Somehow Here Again). Ez a dal az érzelmi mélységeket és az emlékek erejét ragadja meg, amelyek különösen közel állnak hozzám. Azokhoz szól, akik már nincsenek velünk, de az életünket örökre meghatározták, és ez az érzelem minden fellépésemen jelen van.
5. Mit gondolsz, miért van ma is ekkora varázsa ezeknek az időtlen dallamoknak?
A francia sanzonok varázsa az élet értelmében, a végtelen szeretetben és szerelemben rejlik. Ezek a dalok képesek olyan földöntúli érzéseket közvetíteni, amelyeket nehéz szavakkal kifejezni. Egyfajta spirituális szabadságot nyújtanak, amely túlmutat a történelem és a sors határain. A sanzonokban az egyszerű emberi érzések, mint a szerelem, a bánat, az öröm és a remény, olyan tisztán és mélyen jelennek meg, hogy generációkon átívelő hatással vannak. Ma is ezek a dalok egyetemes üzeneteket hordoznak, és olyan kapcsolódási pontokat hoznak létre az emberek között, amelyeket más műfajok ritkán érnek el.
6. Van valami személyes rituáléd a fellépések előtt, ami segít, hogy ráhangolódj a műsorra?
Van egy személyes mottóm és rituálém, amely mindig segít ráhangolódni a fellépésekre: a mély kék szín és a pillangó motívuma. Ez a kettő számomra a harmóniát, a szabadságot és a belső békét szimbolizálja. A fellépések előtt mindig szánok időt arra, hogy elcsendesedjek, és azokra a pillanatokra gondoljak, amelyek inspirálnak és motiválnak. Ez az én "mentális előjátékom", amely megadja a szükséges nyugalmat és fókuszt ahhoz, hogy teljes szívvel és lélekkel a színpadra lépjek.
7. Milyen érzés számodra újra és újra megosztani a közönséggel ezeket a dalokat, és látni, hogy ők hogyan reagálnak?
Mindig felemelő és megtisztelő érzés a zene által közvetíteni az érzelmeinket és az élet fontos dolgait a közönség felé. Amikor a színpadon állok, és a dalok által történeteket mesélek el, úgy érzem, mintha egy láthatatlan kötelék jönne létre köztem és a nézők között. Ezek a pillanatok, amikor a színpad és a nézőtér lelkileg is összeér, valóban kiteljesedést jelentenek számomra. Az őszinte reakcióik, az elérzékenyülésük vagy az örömük megerősítenek abban, hogy a művészet, amit képviselek, valóban hatással van az emberekre. Ezek a visszajelzések számomra mindig megerősítik, hogy érdemes folytatni ezt az utat.
8. Ha visszatekintesz a pályád kezdetére, mit mondanál a fiatalabb önmagadnak, aki talán még nem is sejtette, hogy egyszer ilyen varázslatos estéket fog létrehozni?
Azt mondanám a fiatalabb önmagamnak: „Bízz magadban és az álmaidban! Az út, amit most kezdesz el, tele lesz kihívásokkal, de minden pillanat, minden erőfeszítés megéri. Ne félj megmutatni az érzéseidet és azt, ami igazán fontos neked. Az a varázslat, amit ma elképzelni sem tudsz, egyszer valóra válik, és minden pillanatban megéri az oda vezető utat. Légy türelmes magaddal, és ne hagyd, hogy a kudarcok vagy a bizonytalanság eltántorítsanak. Minden nehézség egy lépcsőfok, amely közelebb visz ahhoz az álomhoz, amelyben most élsz.”
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez