A budapesti kém
Érdekes módon a magyar irodalom - kifejezetten a kortárs - eddig elhanyagolta a kémregények, az igényes kémregények műfaját. A nyugaton ma is rendkívül népszerű könyvészeti ág millió dolláros piacot tart fenn, Magyarországon ezzel szemben kissé mintha mostohaág lenne.
A rendszerváltozás előtti szocialista kurzusban a hazai kémregény íróknak sok lehetőségük nem volt a magyar történelem érdekes eseményeiről írni. Így a második világháború, vagy a Horthy-korszak objektív, de érdekes bemutatására sem vállalkozhattak.
Kondor Vilmos sorozata pontosan ezt a hiányt pótolja ki.
A budapesti kém
Budapest, 1943, Kállay Miklós - a "Kállay kettős" kormánya van hatalmon. Horthy és miniszterelnöke már a kiugráson gondolkozik, puhatolózik az angolszászoknál a különbéke érdekében. A város hemzseg a kémektől, németektől, oroszoktól, olaszoktól, és persze a magyar kémelhárítóktól.
Az ötkötetesre tervezett sorozat harmadik részében folytatódik Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró története, aki most már valóban belefolyik a kémek világába, oda ahol már minden a nagyhatalmak közti játszmákról szól. Gordon immáron a Reuters tudósítójaként, belemegy, hogy segítse a magyar kémelhárítást, Velencébe kézbesít egy rendkívül fontos küldeményt, ott azonban meggyilkolják az összekötőjét, kis híján őt is.
Ujszászyval (az Államvédelmi Központ vezetője) együtt Gordon is nyomozásba kezd, hiszen biztosak már benne, hogy kém van a központban is. A nyomozást különösen nehézzé teszi, hogy Budapest ekkoriban már hemzseg a német kémektől, de a szálak - ahogy az lenni szokott - igen magasra vezetnek.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez