A Forma-1 története, második rész
Előző részünkben a Forma-1 megalakulásával, az ötvenes évek hőskorával foglalkoztunk. A hatvanas évekbe érünk, a sorozat professzionális sporttá válik, profi csapatokkal és még profibb versenyzőkkel. Braham, Hill, Stuart korszaka következik.
A hatvanas évek a brit nyelvterület bajnokairól szólt. Az elsőségeket britek, amerikai, ausztrál és új-zélandi versenyzők szerezték meg. Ezt a fajta hegemóniát még az sem töri meg, hogy a konstruktőrök között csak a Ferrarinak sikerült megszereznie az első helyet, hiszen nekik is amerikai (Phil Hill), illetve ausztrál (John Surtees) versenyzőik voltak. Utóbbi az egyetlen Forma-1 világbajnok, aki két keréken is világbajnok lett.
Konstruktőrök között az évtized egyértelműen a Lotusé volt, amely 1963-ban, '65-ben és '68-ban lett a csapatok közötti verseny győztese. Mellette a a Jack Braham alapította ötletes nevű csapat, a Braham (1966, '67), és a Ferrari (1961, '64) tudott duplázni. A korszakra annyira jellemző kisebb angol csapatok közül a BRM (1962) és a Cooper (1960) tudott még konstruktőri trófeát szerezni. Ez utóbbi csapatok nem rendelkeztek saját erőforrással, azokat mind vették egy nagyobb gyártól. Mellettük számos olyan csapat is volt - mind rövid életű - amelyek még autót sem építettek, hanem másoktól vették meg.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez