A kincsvadász
Bizonyára sokunknak vannak kedvenc filmjei. Nekem is van egy jó pár, de talán az egyik legkedveltebb filmjeimet az Indiana Jones sorozat részei teszik ki.
Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne egy olyan diorámát készíteni, amivel vissza tudnám hozni azt a hangulatot, amit ezek a filmek tükröznek. Mi lenne az, amiben minden benne van. Mi lenne az, amiről mindenkinek egyből eszébe jut ez a remek klasszikus film. Ültem az asztal mellet és csak törtem a fejem. Közben mindig rápillantottam a meglévő Jones figurámra, ami le volt már szürkére alapozva, és várta a megfelelő környezetét. Egyszer csak jött az érzés. Megvan! Igen, ezt kell elkészítenem! Szinte már láttam magam előtt, azt a jelenetet, ahogy egy barlangban egy nagy kőgömb gurul Jones felé. Hú, mondogattam magamban ez jó lesz, ez más lesz.
Arra gondoltam, hogy a barlangot elkészítem hungarocellből. De mi lesz majd a keret? Mivel borítom be? Milyen burkolatot adok majd neki? Csak jöttek a kérdések sorban. Mint általában egy dioráma építésnél. Törtem a fejem. Számtalanszor megnéztem a filmet, sőt sikerült beszereznem könyveket is, ami rengeteg, a filmmel kapcsolatos dolgot ábrázolt. Segítségül vettem minden információt ahhoz, hogy megtaláljam a tökéletes körítést. Fel is fedeztem egy aprócska, de mégis nagyon jellegzetes kiegészítőjét a filmnek. Egy faládát, amiben a frigyládát szállították a nácik, a birodalmi bélyegzővel az oldalán. Sokszor díszeleg a filmben.
Ő lesz a legmegfelelőbb. Mondtam magamnak és nekiálltam a munkának.
Egy faládának bizony négy zárt oldala van, így, hogy ebbe sikeresen beépítsem a barlangot, meg kellet egy oldalt nyitnom, hogy majd láthatóvá váljék a belső tér. A téglalap alakú láda kisebbik oldalát bontottam meg, úgy, hogy nem teljesen törtem ki. Egy formát vágtam belőle, ami szépen fedte a benne lévő hungarocellt. A tetejét és a többi oldalt zárva hagytam, hogy minél sötétebb legyen majd a barlang és nem utolsó sorban, hogy eltakarja a hungarocellt. A faládát elkészítettem, ahogy a képeken volt, szegekkel, koptatva és a birodalmi bélyegzővel az oldalán. Sok szakembert megkérdeztem a makettezés világából. Nem lesz ez baj? Egy ilyen jelkép egy makett bemutatón ahol rengetegen láthatják? Tudni szerettem volna, hogy mások mit mondanak, a jelképpel kapcsolatban. Akik tapasztaltak és már számtalan makett versenyen szerepeltek. Sok választ kaptam, amitől számomra egyértelművé vált a dolog.
Ez így volt és ez maga a történelem. Nem viselem és nem is, kérkedek vele. Bemutatom a történelem egy apró jelképét. Arról nem is beszélve, hogy a filmben is így szerepelt. Megnyugodtam, mert valahogy én is így gondoltam. De ez megerősített, abban hogy fent hagyhatom a bélyegzőt. Elkészítése nem volt nehéz. Egy papírlapra szerkesztettem meg fotók alapján, majd kivágtam a sablont. Körberajzoltam a láda oldalán, és fekete temperafestékkel kifestettem. Több variáció is készült. Például volt, hogy lekoptattam a jelet, aztán mégis visszafestettem, mert így éreztem hitelesnek. A láda tetejét levehetőre hagytam, hogy könnyebben hozzá lehessen férni a benne megbújó kis jelenethez.
A jelenet:
Miből is készítsem el a kőgolyót?
Gondolkodtam, mi néz ki úgy, mintha az lenne. Talán elkészíthetném gipszből, vagy egy nagyobb hungarocell golyóból is. De az egyik nagyon macerásnak tűnt, ami pedig a másik ötletemet illeti, most őszintén kinek vannak otthon általában nagyobb hungarocell golyói? Nekem sajnos nem voltak. Hát így egy kis pöttyös gumilabda mellet döntöttem. Az én drága kisleányom nagy vesztére. Mert bizony apa ezt szépen eltüntette. Persze milyen az élet az a kislabda addig egy fiókban hevert és rá se nézett senki. Utána, miután átalakult már bizony csak az kellett volna. Mielőtt bárkiben felmerülne a kétsége is annak, hogy milyen gonosz vagyok, pótoltam gyorsan a labda hiányát.
A kislabdát bekentem faragasztóval, majd ezt több rétegben beborítottam sima, szürke toalett papírral. Majd száradás után kifestettem a golyót, ami már alapjaiban is hasonlított egy kőgolyóhoz, a maga kb. 5 dkg súlyával. A láda belső terének kialakítása úgy történt, hogy a falalakra felerősítetem és ragasztottam erősebb nikecell táblákat. Majd kialakítottam a belső pályát, amin a golyó mozog. A láda hátuljába elhelyeztem egy titkos ajtót, ami fölött a golyó volt. Ebből a későbbiekben már szinte semmi nem látszott. De ha valamit készítünk, készítsük becsülettel, és ha az kell oda, akkor, még ha többet nem látjuk, akkor is tegyük oda.
Az elkészült falakat ugyanúgy toalett papírral borítottam be. Száradás után ezeket is kifestetem.
Elkészültek a belső barlang falai. Ahhoz, hogy még élethűbbnek tűnjön, különböző növények gyökereit és apró szemcsés port szórtam, ragasztottam fel a falakra. A mennyezetre és az aljzatra egyaránt. Szilikonból készítettem cseppköveket is, amiket szintén elhelyeztem a kis ládában.
Elkészült a mű:
Végtelen nagy örömöm volt és van is ebben a diorámában. Minden percét élveztem a készítésének. A munka alatt rengetegszer meghallgattam a film zenéjét is, ami nagyon inspiráló volt. Egy teljesen más típusú és más hangulatot bemutató diorámáról írtam itt Önöknek. Amivel csak egy dolgot szerettem volna ismét bemutatni. A fantáziánk végtelen! Használjuk ki, merjünk mást építeni, merjünk új gondolatokat belevinni a játékba. Én bátran ajánlom, hogy lássuk meg készleteinkben azt, ami a mi gondolatunk és nem a gyártóé. Persze az is szép és biztos úgy volt. De mi van, ha mégse? Csak rajtunk múlik.
A kincsvadász című diorámám nagyon nagy sikert aratott az elmúlt időszakban. Talán még a mai napig is az egyik legkedveltebb diorámáim, közé tartozik. Számos kiállításon és internetes oldalon megjelent.
Sok szép díjat kapott. Nagy örömmel fogadták itthon, és külföldön. Talán ez a legnagyobb megtiszteltetés egy dioráma építőnek. Ha a munkája örömet okoz az embereknek.
Amennyiben az általam írottakat érdekesnek találták, ígérem, a következő alkalommal elrepítem Önöket egy kis magyar RETRO hangulatba, a 70-s évekbe!
Utazzunk együtt vissza az időben!
Kiss Imre
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez