Az igazi szerelem formálni fog, nem definiálni
Hagyd, hogy a szerelem a küszöbödre kússzon, megnyugtatóan és maradásra készen. De ne függj tőle, hiszen hiába üzeni minden popszám, hogy csak a nagybetűs érzés lehet a válasz mindenre, ez nincs így.
Ne csak ez legyen, amiért nap, mint nap kutatsz a világban. Keresd az örömöt, a szépet, az igazat, de ne kapaszkodj foggal-körömmel abba az elképzelésbe, hogy szerelmesnek kell lenned ahhoz, hogy igazán boldog légy. A szerelem nem feltétlen egyenlő a megoldással, az igazsággal, vagy a magyarázattal. Gyakran túl nagy súlyt pakolunk a hátára, ami alatt összerogy. Pedig pont, hogy szabadnak kellene, hogy legyen.
Ne a szerelem miatt legyél valaki. A földi életednek nem kizárólag az az értelme, hogy egy bizonyos embert szeress, ez ennél sokkal árnyaltabb. A szerelem nem lehet egyszerre minden. Igen, húzódjon olyan szélesre a szád, hogy még a csontjaidban is érezd a boldogságot, amiért a másik szeret, légy bátor miatta és merj beleolvadni.
De ne kizárólag ebben mérd a saját értékedet.
Sokszor eltoljuk magunk elől a szerelmet, szinte rá sem nézve. „Köszönöm, tele vagyok!”- mondod, de közben éhesen megkordul a gyomrod. Hezitálsz, a szádba harapsz, nem akarsz ismét atomjaidra hullani, félsz.
Azt mondod, hogy igazából nincs is szükséged erre, és forgatod a szemed, amikor valaki a gyomorbizsergető érzésről beszél. A huszadik pofára esés után már úgy gondolod, hogy te egyszerűen nem vagy szerelemre hitelesítve. Hogy neked nem osztották ki ezt a lapot huszonegyezés közben. Hogy neked talán nem is jár.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez