Amerikában a tollgyártás hivatalosan 1809-ben indult el,de a ma ismert töltőtollakat csak az 1880-as években kezdték el gyártani. Az iparág egyik úttörője volt George Safford Parker,janesville-i tanár volt,akinek elege lett abból,hogy tanítványainak csak gyenge minőségű íróeszközök álltak rendelkezésére,ezért a dolgozatok sokszor olvashatatlanra sikeredtek.Azért,hogy siralmas tanári fizetését kiegészítse,Parker másodállást vállalt: John Holland márkájú töltőtollakkal üzletelt.A tollak megbízhatatlanok voltak,időnként csak úgy ömlött belőlük a tinta máskor meg egy csepp sem jött belőlük. Parker úgy érzte,tartozik annyival a diákjainak,hogy megjavítsa az elromlott íróeszközöket,amelyeket ő adott el nekik.Vásárolt tehát néhány szerszámot,és elkezdte tanulmányozni a tollak belesjét.Mivel a tanulók tudták,hogy számíthatnak tanárukra,ha elromlik a tolluk,egyre többet vásároltak Parkertől.Ám ő egyre idegesebb lett a sziszifuszi elfoglaltságtól,és végül úgy gondolta,ilyen tollakat akár ő is tudna csinálni.
Szerencsés kanyar
Parker 1889.december 10-én szabadalmaztatta első töltőtolát. Két évvel később társult W.E Palmer biztosítási ügynökkel,akivel 1892 februárjában megalapították a Parker Pen Companyt. Parker még két tollat szabadalmaztatot,mielőtt 1894.december 4-én levédett a Lucky Curve-öt (Szerencsés kanyar),amely a cég első komoly sikere lett.Mint Parker megannyi jövöbeli találmányának,ennek is az volt a célja,hogy valamilyen problémára megoldást adjon.A Lucky Curve-nél hajszálcsövesség biztosította,hogy az adagolócsőben ne maradjon tinta használat után,vagyis a zsebben tartott tollból ne folyjon a tinta.További újításokat követően a Parker tollak egyre sikeresebbek lettek,nemcsak a polgárok,hanem a fegyvereerők körében is. 1898.február 10-én például Jointless Lucky Curve-vel írták alá a spanyol-amerikai háborúnak véget vető a békemegállapodást.
Embert tolláról
A századfordulóra a tollak már nemcsak használati tárgyak,hanem státusszimbólumok is lettek.Mivel csak az iskolázottak tudtak írni és olvasni, a töltőtoll azt jelképezte,hogy tulajdonosa tanult ember.Az új,szakaszos adagolásnak köszönhetően már az is látszott,hogy a Parker tollak hegye aranyból készült,és a büszke tulajdonosok azt akarták,hogy az emberek szeme megakadjon írószerszámukon. Parker tehát a század elején rengeteg gyönyörű modellt dobott a piacra,arany-,ezüst-,vvagy gyögyház-színekben. A korszak egyik legnagyobb legendája a fekete,csöpögtetős módszerrel működő Parker Snake toll volt,amelyen zöld szemű,ezüst-,vagy aranykígyó tekergett. Ma akár 2500 dollártis elkérnek egy ilyen tollért.De Parker nemcsak a külcsínre figyelt oda,hanem számos újítással,például a lándzsás tollhegy és a biztonságosan záródó kupak kifejlesztésével is megörvendeztette vásárlóit.Közben a cég is terjeszkedett: 1903-ban az első tengerentúli forgalmazó egy koppenhágai boltos lett.Három évvel később mutatta be Parker az Emblem fantázianevű tollat,amely előfutára lett a különböző titkos társaságok,például a Kolumbusz Lovagja emblémát viselő tollaknak.
Levelek a frontról
Az első világháború idején óriási volt a kereslet a tollak iránt,mivel a katonák minden nyugalmasabb percben leveleket írtak haza a lövészárokból.1917-ben az Egyesült Államok hadügyminisztériuma szerződést kötött Parkerrel az egyedülálló,Trench (lövészárok) névre keresztelt modell gyártására. A háborús íróeszköz fekete festékgolyócskákat tartalmazott,amelyeket víz alakított át tintává.Így a katonáknak hordozható tintakészlető állt rendelkezésre a hadszínterén-a Parker nevet pedig Európában is megismerték.Részben a háborúnak köszönhetően 1918-ban a cég éves bevétele először haladta meg az egy millió dollárt.Következő évben Janesvilleben elkezdtek átalakítani egy ötemeletes épületet az egyre növekvő cég gyártó- és adminisztratív részlegének. A bővülés ellenére a Parker még mindig családi vállalkozás volt: az idősebbik fiú,Russel 1914-ben csatlakozott a céghez,öccse,Kenneth pedig öt évvel később egy reklámügynökségtől igazolt át. Évekkel később az alapító unokái,George és Dan is követték apjuk példáját.
Aki mer,az duplán nyer
Az 1921 és 1940 közötti időszak a töltőtollfejlesztés és gyártás aranykora,bár a gazdasági válság alatt sok cég tönkrement. A Parker ezzel szemben a második világháború vezető küzdötte fel magát, köszönhetően a folyamatos fejlesztésnek,és annak,hogy mindig alkalmazkodtak a vásárlók igényeihez.Az újítási kedv egyik jelképe az 1921-ben piacra dobott nagyméretű Duofold toll volt. Többnyire fekete kortársaitól abban tért el,hogy narancsospiros színben pompázott,és hatalmas arany tollhegy koronázta. A legmegdöbbentőbb mégis az ára volt: 7dollárt kellett érte fizetni,kétszer annyit,mint egy akkori átlagos tollért. A cég persze nem bízta a véletlenre a Duofold sikerét: hatalmas reklámkampányba kezdtek,amelynek Chicago volt a "tesztszíntere". Újsághirdetéseket, ügynököket, termékmintákat, plakátokat, garancialeveleket vetettek be,és nem hiábavalóan. Egy héten belül megtérültek a három hónapos reklámkampány kiadásai,öt hónap múlva pedig országos kampányba kezdtek. A Duofold azonnal sikert aratott. Sir Arthur Conan Doyle ezzel vetette papírra Sherlock Holmes kalandjait.De az utolsó fejezetek írása közben arra is szakított időt,hogy levélben értesítse a Parker igazgatótanácsának egyik tagját arról,hogy végre megtalálta a tökéletes tollat.
Tollak a szakadékban
A Duofold az elegáns tollak piacán is vezetővé tette a Parkert,megnégyszerezve a bevételét. A kis wisconsini céget az egész világon megismerték: a húszas években Európában,Ausztráliában,és Indiában is elkezdték forgalmazni. Az első külföldi gyárat 1923-ban Torontóban alapították meg,majd ezt követette egy évvel később az első leányvállalat Angliában. A fejlesztés eközben sem állt meg: 1926-ban készítették el az első műanyag Duofoldokat,addig ugyanis kemény gumiból készültek a tollak. A változás lehetővé tette,hogy 25 év helyett "örökre" vállaljanak garanciát a Parker írószerszámokért. A műanyag Duofold új színekben is pompázott:nefritzöldben,mandarinsárgában, és lapiskékben. A törhetetlen műanyag tollat különböző elmés módokon tesztelték,például repülőgépről dobták le a Grand Canyon fölött. Hamarosan a chicagói tőzsdén is jegyezni kezdték a cég részvényeit,amikor 1928-ban Parker partnere eladta részét egy befektetési banknak. Ezután jöttek a gazdasági válság évei, amelyeket Parker kutatással és fejlesztéssel töltött. Ekkor készítették el a Quink nevű tolltisztítót tintát, amely annyira sikeres volt, hogy összetételén azóta sem változtattak.
Parker véget vet a világháborúnak
A harmincas évek sem jelentettek űrt a Parker történetében: 1933-ban mutatták be a Vacumaticot, amelynek három különlegessége is volt. Először is toll töltőrendszerét vákumnyomása működtette, és egyben több tinta is fért a tollba, mint addig. A Vacumatic rétegelt műanyagból készült, fekete és ezüstszínek váltakoznak a tollon, amelyen először tűnt fel a New York-i művész, Joseph Platt által tervezett nyílt formájú csíptető, amely azóta is a Parker legismertebb márkajegye. Néhány évvel később kis kék gyémánttal díszítették a nyíl hegyét, azt jelezve ezzel, hogy életfogytiglani garanciát vállalnak termékükért. A következő Parker toll megváltoztatta a töltőtollak külsejét és stílusát. Addig, ha azt akarták, hogy a tollba több tinta férjen, nagyobb tollat kellett készíteni. Ezzel szemben a cég történetének 51.évében piacra dobott Parker 51 vékony volt, hegye pedig burkolt. Rozsdamentes anyagból készült, tintája gyorsan száradt. Annyira más volt, mint a többi toll, hogy úgy reklámozták, mint „egy másik bolygóról érkezett tollat”. A termék akkora sikert aratott, hogy a Parker alig tudott lépést tartani a közönség igényével. A második világháború aztán ismét fellendülést hozott a tollgyártásban. Az alapító ezt már nem érhette meg, mert 1937-ben meghalt. Tollainak viszont fontos szerep jutott a háború lezárásában. Ezzel írták alá a német olasz csapatok fegyverletételét garantáló egyezményt Északnyugat-Olaszországban. A háború európai frontját lezáró fegyverszünetet Dwight D. Eisenhower tábornok saját Parker 51-es tollával írták alá. Bár a tábornok nem tudott személyesen megjelenni az aláíráson, ragaszkodott hozzá, hogy tollát elküldjék. Douglas McArthur tábornok viszont személyesen és saját 20 éves Duofoldjával kanyarította alá azt a dokumentumot, amely a háború végét jelentette a Csendes-óceán térségében.
Vízből és űrből
A Parker sikerének azonban semmilyen aláírás nem vetett véget. A cég tovább terjeszkedett, Franciaországban és Mexikóban nyitottak új gyárakat. A következő új modellel 1954-ben jelentkeztek: a Jotter nevű golyóstoll egyesítette az iparág újításait. A golyó maga volfrám-karbidból készült, ezzel messze jobb teljesítményt nyújtott, mint „acélos” társai. Annyira népszerű és kelendő volt, hogy 1974-ben eladták a százmilliomodik darabot belőle. A Parker cég ezután zsinórba dobta piacra új modelljeinek sorát. 75. nevű luxustöltőtollal ünnepelte, amelynek tollhegye 14 karátos aranyból készült. Egyik másik különleges sorozatból pedig csupán 4821 darabot készítettek olyan ezüstből, amelyet a z1715-ben Florida partjainál elsüllyedt spanyol kincstári hajókból hoztak felszínre. 1967-ben mutatták be a Classic vonalat, amelyből két évvel később újabb, speciális sorozatot bocsátottak ki. A tollak kapcsolóját ugyanabból a fémből állították elő, amelyből John Glenn, az első föld körüli pályára állt űrhajós rakétája is készült. Az Űrtollat az amerikai űrprogram tizedik évfordulójára adták ki korlátozott példányszámban, darabjait nemzetközi politikai vezetőknek és hírességeknek ajándékozták. A folyamatos, praktikus szempontokat szem előtt tartó fejlesztés mellett tehát már különleges alkalmakra is terveztek új modelleket.
Itt a piros, hol a Parker
A fejlesztés persze továbbra sem állt meg. 1970-ben jelent meg a T-1, egy futurisztikus stílusú toll titánium alkatrészekkel. Két évvel később Big Red néven golyóstoll formájában hívták újra életre a Duofoldot. Ez mareketing szempontból sem volt utolsó húzás: az új termék megcélozta az idősebbeket is, akiket tomboló ifjúságukra emlékeztette, és azokat is, akik elég fiatalok voltak ahhoz, hogy újszerűnek gondolják. 1975-ben a Parker újra feladta a leckét a konkurenseknek: továbbfejlesztett golyóstollal, a Systemarkkal jelentkezett, amely kombinálta a golyóstoll kényelmességét a töltőtollak sima tintafolyásával. A nyolcvanas-kilencvenes években a Parker cég- amely időközben az angliai Newhavenbe tette át székhelyét, miután nagy-britanniai vezetői és befektetői megvásárolták- egyre több olyan elegáns és különleges toll- és ceruzakészlettel jelentkezett, amelyek elsősorban a gyűjtők számára érdekesek- és megengedhetőek. Ilyen volt például a legfényűzőbb termékük, a 16 karátos aranyból, tiszta ezüstből és kínai lakkbevonattal készülő Parker Premier család, a cég százéves fennállást ünneplő Duofold Centennial vagy 1991-ben az Insignia. Készítettek exkluzív sorozatot a még élő amerikai exelnök számára, és jótékonysági alapítványok támogatására is. Ez utóbbit, a Memorial modellt amerikai, illetve szovjet rakéták fémrészeiből gyártották.
Több Parker toll, kevesebb atomfegyver
A Parker tollak jó minőségét politikusok és koronás fők is elismerték és értékelték. 1962-ben a cég királyi megbízólevelet kapott a brit uralkodóháztól, és azóta csak ők látják el II. Erzsébetet és udvartartását tollel és tintával. De tollaknak a közelmúlt történelmi eseményeiben is fontos szerep jutott. A vietnámi béke megállapodást William P. Rogers miniszter Parker 75 Keepsake tollal írta alá 1973. január 27-én Párizsban. 1987-ben Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov Sterling Silver Parker 75-ös tollakkal írták alá a történelmi jelentőségű közepes hatótávolságú atommeghajtású fegyverzet csökkentéséről szóló egyezményt. Gorbacsov más alkalommal is Parker tollal írta a történelmet: 1991.július elsején amerikai kollégájával George Bushsal Parker 75 golyóstollakkal kanyarította a START egyezményt. Alig egy évvel később Bush és Boris Jelcin szintén golyóstollal, Parker Duofold Orangedzsal írták alá Washingtonban azt a megállapodást, melyben kötelezettséget vállaltak, hogy 10 éven belül kétharmadával csökkentik országaik atomfegyver-állományát. Az ünnepélyes aláírás után a két elnök természetesen régi szokás szerint tollat cserélt.
Szólj hozzá a cikkhez