Korosztályom meghatározó élménye a Star Wars trilógia, ami azóta megduplázódott, és noha minden bizonnyal nem jelent annyit, mint annak idején nekünk, tanítómesterül szolgálhat szinte minden szituációban.
Új Remény
Korosztályom meghatározó élménye a Star Wars trilógia, ami azóta megduplázódott, és noha minden bizonnyal nem jelent annyit, mint annak idején nekünk, tanítómesterül szolgálhat szinte minden szituációban.
A Bástya mozi melletti kis trafik, ahol nyolc forintért összegyűjthettük a fotókat, és az izgalom, amely az újabb és újabb epizódokat kísérte.
Hosszú sorok a Vörös Csillag és a Corvin előtt, jegyüzérek hada, odabent pedig a sötét oldal, és a Jedik harca egy távoli galaxisban.
Talán ma is meríthetünk, illetve én csak felhasználom a Yodától kapott tudást, a nyugalmat, és talán a szemlélődést egy olyan világban, ahol eligazodni talán tényleg csak azok képesek, akik 700 éve látnak mindent, és fel is tudják dolgozni a körülöttük zajló gyorsulási versenyt.
Sokan nem emlékeznek Luke-ra amikor először szembesül a tudással. Kineveti, szinte el sem hiszi azt, ami ott van előtte.
A világ érdekes.
A triviális dolgokat senki sem szereti, kellemesebb legendákat gyártani, kényelmesebb hinni a hihetőben, pedig a valóság mindig is egyszerű, és csupán egyetlenegy létezik belőle.
A Holt Költők társasága nézőpontja csupán segítség, olyan útmutatás, amely nem tűnik bonyolultnak, mégis óriási bátorságot kíván.
Luke csak sokadjára fogadta el a valóságot.
Teljesen érthetően, hiszen addig tökéletesen élt kellemetlen álomvilágában.
A mozinál kígyózó sorokból sokan csak szórakozni szerettek volna, az üzérek pedig jól élni. Teljesen mindegy volt, hogy a sithek, vagy a jedik voltak éppen az aktuális bajnokok.
A világban éppen ez a szép.
Van aki felismeri, és van aki szereti és csupán él vele…
Bokros László
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez